Palkovics: a szülők kérésére vezetik ki a tartós tankönyveket

Szülők felvetése nyomán döntött a kormány az 1. és 2. osztályos diákok tartós tankönyveinek "kivezetéséről" - mondta az oktatási államtitkár az M1-en ma reggel.

  • MTI
Fülöp Máté

Palkovics László azt mondta: tavaly tavasszal "szülői oldalról" vetették fel, hogy az 1. és 2. osztályos tanulók esetében nehéz a könyveket "tartós állapotban" megőrizni, a beleírtakat radírozni, majd visszaadni. A kormány ennek nyomán hozta meg döntését, hogy ne terheljék feleslegesen a szülőket.

Az idei költségvetésben már számoltak is ezzel - jegyezte meg. Az oktatási államtitkár hozzátette: megvizsgálják, hogy a 3. és 4. osztályosokra is kiterjesszék a tartós tankönyvek kivezetését.

Palkovics László az M1 műsorában szólt arról is, hogy a következő években összesen nagyjából 120 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az egyetemek egymás közötti, valamint az egyetemek és vállalatok kutatási és fejlesztési kapcsolatainak erősítésére. Az államtitkár azt mondta: a cél az, hogy 2020-ig kialakuljanak az egyetemek és vállalatok közötti kapcsolatok, legyenek szabadalmi portfólióik és a jövőben már maguktól újra tudják termelni ezeket a forrásokat.

A pályázati program kiemelt része, hogy a felsőoktatásba új kutatókat, vállalati szakembereket is bevonjanak, akik gyakorlati, tapasztalati tudást adhatnak át a hallgatóknak. Célja az is, hogy hazahozzák külföldről a magyar szakembereket - emelte ki az oktatási államtitkár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.