"Ez nem feladatunk" - nekiment a legújabb kormányzati lépésnek a tanári szakszervezet

A honvédelmi intézkedési terv elkészítése jelentkezős többletfeladatot jelent az intézményvezetőknek és beosztottjaiknak, ez a tevékenység biztosan nem tartozik a pedagógusok munkaköri feladatai közé - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline
Túry Gergely

A PDSZ szerint a honvédelmi intézkedési terv (HIT) elkészítésére olyan embereket köteleznek, akiknek nincs ilyen képzettségük, nem tudják, mi a teendőjük háború vagy egy esetleges terrorcselekmény idején. "Határozott meggyőződésünk, hogy ez nem feladata egyetlen közoktatási intézménynek, illetve az abban dolgozó pedagógus és nem pedagógus végzettségű munkavállalónak sem” - írják közleményükben.

Hozzáteszik: rendkívüli helyzetben természetes, hogy a pedagógusoknak segíteniük kell a gyermekek biztonságban helyezését, „a HIT azonban ennél lényegesen többet követel, melyre az intézményeknek egyszerűen nincs kompetenciájuk, felvetve a lelkiismereti szabadság alaptörvényben biztosított jogának sérülését is”.

A PDSZ szerint a „a veszéllyel való riogatásnak kizárólag kampányfeladata van”, tovább rombolja „az egyébként is ezer sebből vérző közoktatás hatékonyságát, akadályozva ezzel az oktatás permanens válságából való kilábalás megkezdését”.

A PDSZ a Civil Közoktatási Platformmal egyetértve követeli a rendelkezés visszavonását, hozzáteszik: ha a kormányzat ilyen tervet szükségesnek tart, akkor az EMMI a Klebelsberg Központtal, a szakképzési centrumokkal, az önkormányzatokkal, valamint az egyházi és magánfenntartókkal, valamint a szakszolgálatok szakembereivel összefogva készítse el azt.

Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre

Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.