Akciósorozatot indít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), közleményükben azt írják, a ki nem fizetett túlmunkák miatt bírósági keresetek beadására buzdítják tagjaikat, emellett aláírásgyűjtést kezdeményeznek négy fontos problémáról. Ha pedig semmi nem vezet eredményre, sztrájkba kezdenek.
A PDSZ akciósorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet arra, „a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es köznevelési törvény bevezetését követően átlépte azt a határt, amelyen túl már nagyon nehéz rekreációra képes, munkáját teljes értékűen ellátó munkaerőről beszélni”. Hozzáteszik: az iskolákban dolgozók sokkal több ingyenmunkát végeznek, mint korábban, „az oktatásban dolgozók anyagi elismertségének hiánya pedig egyre nagyobb gátja az ágazatban végzett minőségi munkának, az utánpótlásban jelentkező gondok rendezésének”.
A szakszervezet szerint „lejárt az időhúzó, meddő tárgyalások és a részeredményeket teljes értékű megoldásként feltüntető kommunikációs mantrák ideje”, olyan akciókra van szükség, amelyek „végre kiválthatják a döntéshozók érdemi, az ágazat egészére pozitívan ható válaszlépéseit”.
A PDSZ úgy látja, ha az oktatásirányítás nem kívánja folytatni a pedagógusok munkaterhelésének kutatását, összefogva az oktatásban tevékenykedő munkavállalókkal, más szakszervezetekkel és szimpatizánsokkal, meg kell teremteni egy külön kutatás feltételeit.
„A ki nem fizetett túlmunkák esetében bírósági keresetek beadására buzdítjuk tagjainkat, kollégáinkat, s bejelentjük, hogy a szakszervezet vezető tisztségviselői, az országos választmány tagjai közül többen, összehangoltan fogjuk benyújtani e tárgyban a 3 évre visszamenőleg megfogalmazott igényeinket” – írják.
Hozzáteszik: aláírásgyűjtést kezdeményeznek négy fontos problémáról – erről itt olvashattok. „A PDSZ adott esetben a polgári engedetlenség eszközével is élni kíván. Amennyiben a fenti akciók nem vezetnek eredményre a következő időszakban, a PDSZ a szakszervezetek legerőteljesebb eszközével, a sztrájkkal is élni fog” – emelik ki.
Sok pénzt veszítenek a tanárok a vetítési alap bebetonozásával, petíciót indít a PDSZ
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét. Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára! A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók!
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
