Egyeztetést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások...
Egyeztetést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel a köznevelési törvény tervezett módosításáról, valamint a pedagógus-életpályamodell bevezetésének fedezetéről.
Mendrey László, az érdekképviselet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján annak az aggodalmának adott hangot, hogy az életpályamodell bevezetéséhez szükséges forrás, mintegy 80 milliárd forint nem többletpénz lesz, hanem bázisként jelenik meg. Jelezte, hogy a forrás előteremtésével összefüggésben pedagógusok tömeges elbocsátásától és iskolák bezárásától is tartanak, ami rövid időn belül a közoktatás "megroppanásához" vezetne.
Kitért arra is: ha csak kettővel emelik a pedagógusok kötelező óraszámát, az 8-10 ezer álláshely megszűnésével járna, de azt sem zárja ki semmi, hogy 26 helyett 32-ben határozzák meg az óraszámot, ami akár 20-30 ezer fős elbocsátást is okozhat.
A szakszervezeti vezető kifogásolta a négyezer közoktatási intézmény fenntartására létrehozandó központ tervét is, amelynek kapcsán kijelentette: komoly félelmük van amiatt, hogy a szervezet a MÁV-énál is nagyobb embertömeggel, mintegy 140 ezer pedagógussal fog gazdálkodni.
Mendrey László szólt arról is, hogy eddig a fenntartók "csínján bántak" az iskola-összevonásokkal, mert amint felröppent a hír, ostromolták az érdekeltek a fenntartót, de ha távolabb helyezik a feladatot, akkor közlése szerint a "civil iskolamentési akciók" esélye minimálisra csökken.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
