Vasárnap hajnalban egy órával kevesebbet alhattok - már ha van fix programotok reggel, amire mindenképpen oda kell érnetek időben. Ha nincs, akkor csak annyi kell tennetek, hogy figyelmen kívül hagyjátok az órát.
A 2017-es nyári időszámítás kezdete március 26-án lesz, az órákat vasárnap hajnal 2 órakor 3 órára kell előretekerni.
Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza-, márciusban 2 órakor pedig előre kell tekerni az órákat.
Idén 101 éves az óraátállítás
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, ő a világításra használt gyertyákkal spórolt volna így. Több mint száz évvel később, 1895-ben egy új-zélandi rovarkutató is előrukkolt az ötlettel, ő két órával tekerte volna előre és vissza az órákat.
Mikor kezdődik, meddig tart a 2017-es tavaszi szünet? Már nem kell sokat várni
Jó hírünk van azoknak, akik már nagyon várják a következő tanítási szünetet: már csak másfél hónap van hátra. A 2016/2017-es tanév rendje szerint a tavaszi szünet ugyanis 2017. április 13-tól 2017. április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017.
Az óraátállítás - mai formájában - 1916 óta létezik, Németország vezette be elsőként, hogy a háború alatt spóroljon a világítással. A háború alatt átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, de utána visszaálltak a "normál" időszámításra, egészen a második világháborúig. Általánossá Európában csak az 1980-as évekre vált.
Ez lesz itthon az utolsó óraátállítás?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyelőre hallgat a kormány arról, támogatja-e azt a javaslatot, hogy a vasárnapi legyen az utolsó óraátállítás, és Magyarország végleg maradjon a nyári időszámításban.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tavaly novemerben még támogatta azt a jobbikos javaslatot, hogy Magyarországban a nyári időszámítást vegyék alapul, többé ne legyen óraátállítás. A bizottság azonban eddig nem vette napirendjére a témát.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
