Az oktatásban közelednek az igazságok pillanatai.
Az oktatásban közelednek az igazságok pillanatai. Egyfelől, a következő uniós költségvetési ciklussal (a Magyarország számára hozzáférhetővé tett uniós alapok nagyságával) kapcsolatos alkuk eredményétől függetlenül a kormányzatnak nemsokára stratégiát kell alkotnia arról, hogy mire akarja használni a gazdag európai országok adófizetőinek pénzét. Másfelől, független műhelyekben és politikai pártokban is elindult a jelenlegi kormány oktatáspolitikájával szembeni alternatívákat rögzítő stratégiák tervezése - olvasható az OktpolCafén.
Az oktatáspolitikai alternatívák kidolgozásán munkálkodó politikai, civil és szakmai szereplők azonban nem spórolhatják meg a stratégiaalkotást, mert a jelenlegi kormányzatnak nincs stratégiája, tehát csak egy zűrzavaros és havonta változó „implementációs” nyűglődéssel szemben alakíthatnának ki kritikai viszonyt, amiből viszont nem nőhet ki koherens oktatáspolitika - a teljes posztot az OktpolCafén olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
