A közoktatási törvény titokzatos és titkos melléklete (melynek létezése cáfolatát nem cáfolja hitelt érdemlően, hogy...
A közoktatási törvény titokzatos és titkos melléklete (melynek létezése cáfolatát nem cáfolja hitelt érdemlően, hogy itt hever előttem) egy pénzügyi implementációs tervnek és hatásvizsgálatnak látszó negyvenoldalas dokumentum. Szakmai színvonala nem tér el a kormány által kibocsátott hasonló dokumentumokétól, ezért egy szavát sem hiszem el. Ennek ellenére nagyon tanulságos, jól illusztrál kormányzati szándékokat - olvasható az OktpolCafe legfrissebb bejegyzésében.
Mindenekelőtt szeretném még egyszer nyomatékosan jelezni, hogy az anyagban szereplő számok a kormányzat belső önáltatási mechanizmusának jellegzetes termékei: szinte egyetlen kalkuláció sem megalapozott.
Csak illusztráció gyanánt: nem lehet megbecsülni a központi bérfinanszírozás miatt a központi költségvetésre háruló plusz kiadásokat, amíg nincs elfogadott központi tanterv, ugyanis alapvetően az határozza meg az iskolák pedagógusmunkaerő-igényét, tehát az oktatás fajlagos költségeinek kb. nyolcvan százalékát. A teljes posztot az OktpolCafén olvashatod el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
