Lehet olyan iskola szeptembertől, amelyben a gyerekek a matek, történelem mellett vitorlázás-vadvízi ismereteket is...
Lehet olyan iskola szeptembertől, amelyben a gyerekek a matek, történelem mellett vitorlázás-vadvízi ismereteket is tanulnak. A tárgy kerettantervének kidolgozói a vízen járást is beépítették a megtanulandók közé - írja a Hír24.
„A vitorlázás–vadvízi ismeretek tantárgy azon iskolák részére ajánlott, ahol a vitorlázáshoz szükséges környezeti, tárgyi és személyi feltételek adottak, illetve jó szervezéssel biztosíthatók” – olvasható a dokumentumban. A meditáció viszont kötelező lesz az iskolákban - erről itt olvashattok.
Az évi vitorlás órakeretet (32 óra) tiszta oktatási időnek kell felhasználni, az nem használható fel az iskola és a vitorlástelep közötti utazásra – szögezik le. Ennek érdekében az oktatás tematikai egységeit úgy célszerű elosztani, hogy azok fele (képességfejlesztés, vitorlázáselmélet) az iskola keretei között az órarendbe iktatva legyen feldolgozható. A gyakorlat pedig a vitorlástelepen. Azt még hozzáteszik, hogy az órarendi kereten felül ajánlott, hogy a sportágat választó tanulók az oktatáson kívüli időszakban évente 4-6 napos gyakorlati táborban vegyenek részt.
A tárgy keretében – ahogy a dokumentumban olvasható – megtanítandó többek között „a hajó kezeléséhez szükséges általános és speciális fizikai képességek kialakítása”, „a vitorlázás elméleti alapjainak megismerése, a tanulók korosztályos szintjén”, „a vitorlázáshoz szükséges közösségi érzés, a segítőkészség fejlesztése, személyiségformálás”, valamint „a vízen járás és az egyéb vízi sportok kiegészítő mozgásanyagának elsajátítása” is.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
