Éles szavakkal bírálta Hoffmann Rózsát a két legnagyobb hazai pedagógusszakszervezet vezetője, miután az oktatási...
Éles szavakkal bírálta Hoffmann Rózsát a két legnagyobb hazai pedagógusszakszervezet vezetője, miután az oktatási államtitkár egy interjúban ismét azt állította: még idén bevezethetik az életpályamodellhez kötött béremeléseket, ezért az emberi erőforrás miniszterrel tavaly november óta tárgyaló érdekvédők sztrájkfenyegetése okafogyott - írja a csütörtöki Népszava.
A lap szerint Galló Istvánné, a sztrájkbizottságban részt vevő Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke nem érti, Hoffmann Rózsa miért állítja továbbra is azt, hogy idén szeptembertől bevezetik az életpályamodellhez kötött béremelést, holott egy Európai Bizottságnak megküldött kormánydokumentum bizonyítja, tavaly október 4-én kormánydöntés született arról, hogy 2014-re halasztják a fizetésemelést.
Az érdekvédő szerint ráadásul hiába kötnék "gazdasági mutatókhoz" a bérrendezést, hiszen 2013-ra a gazdasági előrejelzések "sem ígérnek semmi jót", ami pedig tovább fokozza a tanárok bizonytalanságát. "Kinek higgyen az ember, egy államtitkárnak vagy egy kormánydöntésnek?" – tette fel a kérdést Galló Istvánné.
Galló Istvánné a lapnak elmondta: a sztrájktárgyalásokon január 15-ig megállapodásnak kellene születnie. Egy "nyers változat" már elkészült az erőforrás-minisztérium és a sztrájkbizottság közös munkacsoportjaiban, de annak elfogadásáról még a kormánynak és a szakszervezeteknek is dönteniük kell.
A kabinet már meg is szegte a sztrájktárgyalásokon tett egyik ígéretét, miszerint a közoktatás kivételt képez majd a közszférában bevezetett kényszernyugdíjazás alól, azaz bizonyos feltételek esetén továbbra is dolgozhatnak majd a nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok – közölte Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az újsággal.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
