Nem ő lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának új vezetője - erről beszélt Novák Katalin eddigi családügyi államtitkár.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltán egy hétfői interjúban bejelentette, hogy távozik az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) éléről. "A jövőt illetően két hosszabb beszélgetésem volt a miniszterelnökkel a választások után. Azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebben a struktúrában és összeállításban marad. Nekem ezzel kapcsolatban voltak változtatási javaslataim, amiket ő nem fogadott el. Felajánlotta, hogy válasszak. Vagy ebben a formában folytathatom a munkát, vagy van számomra más ajánlata is" - mondta.
Balog Zoltán lehetséges utódai között felmerült az eddigi családügyi államtitkár, Novák Katalin neve is - ő azonban a TV2-n azt mondta, Orbán Viktor pénteken fogja nyilvánosságra hozni a kormány névsorát, de ő nem lesz miniszter az új kormányban.
"Én azt mondhatom, hogy én ebben a névsorban miniszterként nem fogok szerepelni. Azt, hogy államtitkárként folytatom-e, az az elkövetkező időszak döntésein is múlik, de én arra számítok, hogy alapvetően ezen a területen és ebben a minőségben tudom folytatni a munkámat" - idézi a műsorban elhangzottakat a hvg.hu.
Sajtóhírek szerint a legnagyobb esély arra van, hogy Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltsa Balog Zoltánt, Palkovics László oktatási államtitkár pedig innovációs és felsőoktatási miniszterként folytathatja.
Megvan, ki lesz Balog Zoltán utódja?
Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója lehet Balog Zoltán utódja az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén - írja a Figyelő. A Figyelő információi szerint a legnagyobb esély arra van, hogy Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltsa Balog Zoltánt.
Három különböző minisztérium lesz felelős az oktatásért, Palkovicsot előléptették
Ha igazak a hírek, a jövőben három különböző minisztérium is felelős lesz az oktatásért: a felsőoktatás az innovációs minisztériumhoz kerül, a szakképzésért eddig is a gazdasági tárca felelt, a közoktatás pedig marad az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Amelynek új vezetője lesz.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
