Átadták a szerzői jogokról és biztonságosabb internethasználatról szóló "Csakeredeti" oktatási program és vetélkedő...
Átadták a szerzői jogokról és biztonságosabb internethasználatról szóló "Csakeredeti" oktatási program és vetélkedő díjait Budapesten, a verseny a Microsoft kezdeményezésére tavaly indult, idén 139 csapat nevezett.
A legjobb pályázatokat szakmai zsűri választotta ki. Az első helyezést a Szeged Városi Kollégium Fodor József Tagintézményének csapata érdemelte ki, az általuk készített kreatív zászlóval. Második helyezett lett a györkönyi Művelődési ház Overflow nevű csapata, a harmadik helyet a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Á Lá Cool nevű csapata, a negyediket pedig a barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium Mad Developers csoportja kapta. Az első négy helyezett nyereménye anyagi hozzájárulás házi programjaikhoz, például osztálykirándulásaikhoz.
A "Csakeredeti" program szervezésében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) is részt vett. A 2012-es "Hamisítás Magyarországon" felmérés szerint a magyar lakosság 21 százaléka nyitott illegálisan másolt, letöltött számítógépes programok vásárlására, ha azokhoz az eredeti árnál jóval olcsóbban jutna hozzá.
A felmérésből kiderült, hogy a hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. A fiatalok (30 év alattiak) és a fiatal középkorúak (30-45 évesek) az átlagosnál jóval nyitottabbak, míg a középkorúak és az idősek az átlagosnál jóval elutasítóbbak. A tavalyi adatok szerint a fiatalok 34 százaléka, míg az idősek 9 százaléka vásárolna hamis terméket. Az olyan ingyenes internetes oldalakat, ahol hozzáférhetők nem legális forrásból származó filmek és zenék, a teljes lakosság 19 százaléka használna.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
