Az előző öt tanévet tekintve érdemben nem változott, 37-43 ezer között alakult a nappali rendszerű oktatásban az évfolyamismétlésre ítélt tanulók száma az Oktatási Hivatal adatai szerint - írta a Magyar Hírlap.
A lap keddi számában a köznevelési államtitkárság közlése alapján azt írta: a 2011/2012-es tanévben 40 804 diák vett részt évfolyamismétlőként az oktatásban, 2012/2013-ban 42 952-en, a nemrég zárult 2013/2014-esben pedig 37 814-en.
A lap azért fordult az államtitkársághoz a bukásokkal kapcsolatos kérdéssel, mert a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete korábban azt állította, „tanévenként kétszázötvenezer tanulót buktatnak meg az iskolák”, szerintük van olyan iskolai osztály, amelyben a tanulók hatvannyolcvan százaléka bukik meg a tanév végén.
Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a tanulók iskolai félévi, év végi osztályzatairól nem rendelkezik információval, a hivatalos statisztika kizárólag az évfolyamismétlők számát tartalmazza, azokét akik az év végi „megbukás” után az őszi javítóvizsgán sem feleltek meg, így az egész tanévet meg kell ismételniük.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
