A tanárok több mint harmada 50 évesnél idősebb, nem lesz egyszerű az utánpótlás.
Az OECD legfrissebb oktatási jelentése szerint Magyarországon a tanárok 35 százaléka már meghaladta az 50 éves kort. Ez magasabb az OECD-tagállamok átlagánál is.
Eközben a fiatal, 30 év alatt tanárok száma továbbra is csak 7-8 százalék körül mozog. 2011-ben még jelentős tanárhiányt jósolt a Központi Statisztikai Hivatal, ám a pedagóguspályára felvételizők számának mérsékelt emelkedése - és az ösztöndíjak is - segített abban, hogy 2012-től 2015-ig 7 százalékkal nőjön a tanárok száma.
A tanárok nyugdíj utáni foglalkoztatási lehetőségének kitolása (bár többször átgondolták a koncepciót) segített bizonyos területeken, főleg a természettudományok terén elkerülni a hiányt: érdemben a nyugdíjazás eltolása miatt tudott emelkedni a tanárok létszáma. A folyamat hozzájárult a tanári társadalom öregedéséhez, vagyis a tanárhiány is inkább csak statisztikai szempontból megoldott, és csak addig tart, míg az idős generáció valóban felhagy a tanítással.
Egy újabb probléma a közoktatásban: szakemberhiányról ír egy elkeseredett szülő
Elkeseredett szülő írt levelet, aki szerint az iskolájuk az országos átlagnál is rosszabb helyzetben van. Szerinte az igazgató nem alkalmas az iskola vezetésére, miközben komoly szakemberhiánnyal küzdenek.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
