Általános iskolai előmenetelük átlaga alapján korlátozná a gimnáziumokba jelentkező iskolások számát a jövő héten...
Általános iskolai előmenetelük átlaga alapján korlátozná a gimnáziumokba jelentkező iskolások számát a jövő héten felálló szlovák kormány oktatásügyi miniszteri tisztségének várományosa.
Dusan Caplovic azzal indokolja elképzelését, hogy a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában.
"Merészség lesz, de megteszem azt, amit a németek. Gimnáziumokba csak azok a tanulók mennek majd, akiknek a tanulmányi átlaga a hatodik és a kilencedik évfolyam között nem haladja meg az 1,5-öt" - mondta el Dusan Caplovic a TASR szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában szombaton. Hozzátette: a többiek szakközépiskolákba járhatnak majd.
Szlovákiában az iskolai teljesítményt 1-től 5-ig terjedő jegyekkel osztályozzák, úgy, hogy az 1-es osztályzat a legjobb eredményt jelzi.
Az oktatási tárca várományosa szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmények támogatása a "prioritások prioritása" lesz. Caplovic ugyanis úgy ítéli meg, hogy amennyiben nem változatnak, akkor három-négy éven belül Szlovákia nem tud szakképzett munkaerőt biztosítani a külföldi beruházók által létrehozott vállalatok számára.
Úgy véli, erre megoldást a "modern vállalati iskolarendszer" megteremtése jelent majd."A szakirányú iskolákban az elméleti oktatást az állam finanszírozná, a gyakorlati képzés költségeit pedig azok a cégek állnák, amelyek az adott iskola végzőseinek felvevő piacát alkotják" - magyarázta tervei gyakorlati megvalósítását Dusan Caplovic.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
