Szeptembertől újabb pedagógus-béremelés várható, átlagosan mintegy 10 ezer forintos nagyságrendben nőnek a keresetek - mondta Hoffmann Rózsa pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette: egy éven belül háromszor nő a pedagógusok bére, és a nagyobb teljesítményt díjazó, kiszámítható és tervezhető előmeneteli rendszer biztos életutat nyújt a pedagógusoknak.
Az eddigi lépéseket felidézve rámutatott: szeptemberben átlagosan 34 százalékkal, januárban további 8-10 ezerrel forinttal nőttek a pedagógusbérek.
Hoffmann Rózsa jelezte, idén szeptembertől újabb béremelés következik, a jogszabályban rögzített módon. A köznevelési államtitkár az MTI kérdésére azt mondta: az őszi emeléssel nagyjából átlagosan tízezer forintos nagyságrendű növekedés várható.
Kifejtette: a tavaly szeptemberi emelés előtt a bruttó jövedelem 130-230 ezer forint volt, ez mostanra 230-310 ezer forintra nőtt, ami eléri az értelmiségi átlagfizetést. Míg egy 18 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár tavaly augusztusban 155 ezer forintot keresett, szeptember után 231 ezer forintra ugrott a bére, januárban pedig 240 ezer forint lett. Az újabb emeléssel szeptembertől 248 ezer forint lesz a bére, és ha a 14 éves gyakorlattal a szakvizsgázott kategóriába lép, portfólióját feltölti, januártól a mostani minimálbérrel számolva 273 ezer forintot keres majd - mondta.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
