A menekültkérdés eddig nem tapasztalt kihívások elé állította az országok oktatási rendszerét. Németországban a becslések szerint 20 ezer tanárra lenne szükség, hogy meg tudják oldani a válságot.
Eddig nem tapasztalt kihívást jelent a menekültkérdés az oktatási rendszerekre. Németországba 2015-ben több mint egymillió menekült és bevándorló érkezett, közülük 325 ezer a gyerek.
A Die Welt beszámolója szerint 196 ezer menekült gyerek lép be a német iskolarendszerbe, és több mint 8200 speciális osztályt indítottak, hogy segítsék a felzárkózásukat.
Heinz-Peter Meidinger, a tanári szakszervezet vezetője szerint a kialakult helyzet miatt még 20 ezer tanárra lenne szükség, a pedagógusok hiánya legkésőbb nyárra vissza fog ütni a német kormányra.
Ezidáig 8500 embert sikerült toborozni, akik a menekült gyerekeket németre fogják tanítani.
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
