Menekültválság: 20 ezerrel több tanár kellene a németeknél

A menekültkérdés eddig nem tapasztalt kihívások elé állította az országok oktatási rendszerét. Németországban a becslések szerint 20 ezer tanárra lenne szükség, hogy meg tudják oldani a válságot.

  • Eduline

Eddig nem tapasztalt kihívást jelent a menekültkérdés az oktatási rendszerekre. Németországba 2015-ben több mint egymillió menekült és bevándorló érkezett, közülük 325 ezer a gyerek.

A Die Welt beszámolója szerint 196 ezer menekült gyerek lép be a német iskolarendszerbe, és több mint 8200 speciális osztályt indítottak, hogy segítsék a felzárkózásukat.

Heinz-Peter Meidinger, a tanári szakszervezet vezetője szerint a kialakult helyzet miatt még 20 ezer tanárra lenne szükség, a pedagógusok hiánya legkésőbb nyárra vissza fog ütni a német kormányra.

Ezidáig 8500 embert sikerült toborozni, akik a menekült gyerekeket németre fogják tanítani.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.