Egyre több általános iskola marad igazgató nélkül Nagy-Britanniában, a betöltetlen álláshelyekre ugyanis alig van...
Egyre több általános iskola marad igazgató nélkül Nagy-Britanniában, a betöltetlen álláshelyekre ugyanis alig van jelentkező. Oktatási szakértők szerint egyre aggasztóbb a helyzet: az igazgatói állást hirdető iskolák negyedének az elmúlt egy évben nem sikerült vezetőt találni – számolt be a Daily Mail.
A tanárok azért ódzkodnak a vezetői széktől, mert igazgatóként magasabb óraszámban kellene dolgozniuk, és egészen más feladatokat kellene ellátniuk, mint gyakorló pedagógusként.
„Romlanak a munkakörülmények, egyre gyakoribbak például az iskolai verekedések. Emellett a fizetés reálértéke is csökken” – magyarázta Russell Hobby, a brit iskolaigazgatók szövetségének főtitkára, miért nem vonzó a tanári pálya a diákok számára. Hobby szerint az oktatás színvonalának romlásához vezethet, ha továbbra is iskolák százai kényszerülnek arra, hogy vezető nélkül működjenek. Itthon nem az igazgatók, hanem a fizikatanárok tűnnek el az iskolákból – összefoglalónkat itt olvashatod.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
