Mégis lehet valami a Digitális Oktatási Stratégiából?

Szeptemberben még fut egy kört az ötlet a stratégiai bizottságnál.

  • Eduline
AFP / Frederick Florin

Lázár János miniszter Kormányinfőn tett kijelentése alapján beszámoltunk ról, hogy nem fogadták el stratégia elkészítésével megbízott Deutsch Tamás biztos tervezetét, ami komoly digitális fejlődést jelenthetne 2020-ig a magyar oktatásban.

A 444 értesülései szerint azonban még nem veszett el az ügy. A portál úgy tudja, hogy szeptember elejére módosításokat dolgoznak ki a - némileg viccesen - DOS-ra keresztelt programon, ami egy újabb kört fog futni a stratégiai bizottságban.

Nagy lufi volt a magyar Digitális Oktatási Stratégia

Saját kormánybiztosából csinált bohócot a kormány, semmi sem lesz Deutsch Tamás grandiózus 2020-ra szóló terveiből. Hétfőn hallgatta meg a kormány Deutsch Tamást, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztost az internetről és digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredményeiről, gyakorlatba való átültetéséről. Ezzel együtt tárgyalták a Digitális Oktatási Stratégiát és a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.