A Kúria hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszék tavaly októberi ítéletét, amely megsemmisítette a...
A Kúria hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszék tavaly októberi ítéletét, amely megsemmisítette a hajdúsámsoni önkormányzat azon határozatát, hogy a helyi általános iskola fenntartói jogát a Hit Gyülekezetének adta át - közölte Hamza Gábor, a település független polgármestere. A Hit Gyülekezete ismét beadta kérelmét az iskola átvételére a megyei kormányhivatalhoz.
Az önkormányzat tavaly novemberben fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel. Hajdúsámson önkormányzata 2012. május 30-án döntött úgy, hogy a helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartói jogait a Hit Gyülekezetének adja át.
A határozat ellen a szülők egy csoportja és több szervezet is demonstrált. A döntést a hajdú-bihari kormányhivatal megtámadta a bíróságon, a Debreceni Törvényszék pedig a felperes kormányhivatalnak adott igazat.
Hamza Gábor tájékoztatása szerint a Kúria február 28-i döntését követően a Hit Gyülekezete ismét beadta kérelmét az iskola átvételére a megyei kormányhivatalhoz. Mivel január elsejével állami fenntartásba kellett adniuk az intézményt, most a kormányhivatal döntésére várnak.
A polgármester jelezte, hogy sok még a nyitott kérdés az iskola átadásával kapcsolatban: nem tudják például, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól veheti-e át az iskolát a Hit Gyülekezete, vagy előbb azt vissza kell vennie az önkormányzatnak. "Az is elképzelhető, hogy a kormányhivatal végül talál valami indokot arra, hogy mégse adhassák át az iskolát az egyháznak" - fogalmazott. Hamza Gábor közölte: leghamarabb a következő tanévtől kerülhet egyházi fenntartásba az iskola.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
