Megint lesz Kutatók Éjszakája

Jövőkutatás, fényorgona, sebészeti boncolás, vezető nélküli légi járművek - csak néhány az idén hetedik alkalommal...

  • Eduline

Jövőkutatás, fényorgona, sebészeti boncolás, vezető nélküli légi járművek - csak néhány az idén hetedik alkalommal megrendezendő Kutatók éjszakája legkedveltebb programjai közül, amit szeptember utolsó péntekén rendeznek.

Az eseményt 2005 óta minden évben szeptember negyedik péntekén tartják, ez idén szeptember 28-ára esik. Az egész éjszakás rendezvénysorozat célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.

A Kutatók éjszakájának programjai közérthető, szórakoztató formában mutatják be a tudományos módszereket és eredményeket. A látogatók idén is megtudhatják, kik állnak a sokszor látványos, ám valójában komoly felkészültséget és kreativitást igénylő fejlesztések, kutatások mögött.

"Elmondhatjuk, hogy a lelkes kutatók és a kapcsolódó intézmények száma egyre nő" - hangsúlyozta Kurucz Katalin, a Kutatók éjszakája projektvezetője. 2011-ben 26 város 55 intézménye nyitotta meg kapuit a Kutatók éjszakáján, amelynek programjaira több mint ötvenezer látogató volt kíváncsi. Idén ennél is több látogatható helyszín készül programokkal országszerte, köztük olyan új csatlakozók, mint a Természettudományi Múzeum vagy az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.

Mint a szervezők írják, a programok folyamatosan bővülnek és hamarosan elérhetőek lesznek az esemény honlapján.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.