Újabb megalázó feladatot kaptak a tanárok: most már egymást kell megfigyelniük és a belső ellenőröknek elmondani, miket tapasztaltak. Egy tanár szerint ezzel csak feszültséget szítanak és megpróbálják leterhelni a tanárokat, hogy az oktatási rendszer hibáiról eltereljék a figyelmet.
A Civishír.hu-n jelent meg egy olvasói levél, melyben egy 25 éve a pályán lévő tanár mesélte el, hogy milyen megalázó feladatokra kényszeríti őket az új minősítési rendszer.
Az általános iskolai tanár elmondta, most már nem elég portfóliót készíteni, a minősítési eljárást egy belső ellenőrzés előzi meg. Ezt iskolánként 3-5 fős tanári csoport végzi majd, és több részből áll. Ellenőrizniük kell a dokumentumokat - a tanmenetet, a tematikus tervet, a tanulói füzetet, az ellenőrző könyvet, valamint az osztálynapló helyes vezetését.
A csoport bemegy két órájára a vizsgált tanárnak, de ami a levélíró szerint a legfelháborítóbb, hogy a kollégákat és a szülőket is arra kérik, hogy kérdőíven mondjanak véleményt a tanárról.
A belső ellenőrzés azért is megkérdőjelezhető, hiszen a vizsgálatot végző emberek is tanárok, tehát míg ők a dokumentumokat vizsgálják, kérdőíveket töltetnek ki vagy éppen órát látogatnak, valakinek helyettesíteni kell őket az ő órájukon is. Ha egy 100 fős tantestületet nézünk és figyelembe vesszük, hogy kétévente mindenkinek részt kell vennie a minősítési eljáráson, ez azt jelenti, hogy egy évben legalább 50 tanárt kell átvilágítani.
„A 3-5 fős belső ellenőrzési csoport, akik szintén tanárok - így valódi dolguk a gyerekek oktatása lenne - ezt a feladatot az előbb felhozott példa esetén (50 főt vizsgálva egy tanévben) nyilvánvalóan nem tudja megoldani. Így az egész tantestület számíthat az új feladatra: egy pedagógust három másik fog ellenőrizni. Azaz arra kényszerítenek minket, hogy egymást ellenőrizzük és megfigyeljük. Mindenki mindenkit” - írta.
A tanár kitér arra is, hogy már most is leterheltek, hiszen elméletileg 32 órát kellene az iskolában tölteniük, de gyakorlatilag 42 órát dolgoznak, sőt, haza is viszik a munkát, hiszen nincs mindig idejük az iskolában kijavítani a dolgozatot vagy óratervet készíteni.
„Ez a legújabb találmány megint csak egy újabb felesleges terhelés és megint nem a gyerekeken van a hangsúly, nem az ő érdekükben történik változás az iskolában. Fogja ez az oktatás színvonalát emelni? Ez csupán annak lehetőségét rejti magában, hogy egymás ellen hangolja a pedagógusokat, és még leterheltebbek lesznek. Egyszerűen kifárasztják adminisztratív munkákkal a tanárokat, hogy tereljék a figyelmet a magyar oktatás fő problémáiról. Például, hogy egyáltalán nincs már ifjúságvédelem (az osztályfőnök feladatköre…), pedig egyértelmű, hogy több- és egyre több a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Vagy, hogy egy pszichológus 4-5 iskolát lát el” - írta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
