Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Újabb megalázó feladatot kaptak a tanárok: most már egymást kell megfigyelniük és a belső ellenőröknek elmondani, miket tapasztaltak. Egy tanár szerint ezzel csak feszültséget szítanak és megpróbálják leterhelni a tanárokat, hogy az oktatási rendszer hibáiról eltereljék a figyelmet.

A Civishír.hu-n jelent meg egy olvasói levél, melyben egy 25 éve a pályán lévő tanár mesélte el, hogy milyen megalázó feladatokra kényszeríti őket az új minősítési rendszer.
Az általános iskolai tanár elmondta, most már nem elég portfóliót készíteni, a minősítési eljárást egy belső ellenőrzés előzi meg. Ezt iskolánként 3-5 fős tanári csoport végzi majd, és több részből áll. Ellenőrizniük kell a dokumentumokat - a tanmenetet, a tematikus tervet, a tanulói füzetet, az ellenőrző könyvet, valamint az osztálynapló helyes vezetését.
A csoport bemegy két órájára a vizsgált tanárnak, de ami a levélíró szerint a legfelháborítóbb, hogy a kollégákat és a szülőket is arra kérik, hogy kérdőíven mondjanak véleményt a tanárról.
A belső ellenőrzés azért is megkérdőjelezhető, hiszen a vizsgálatot végző emberek is tanárok, tehát míg ők a dokumentumokat vizsgálják, kérdőíveket töltetnek ki vagy éppen órát látogatnak, valakinek helyettesíteni kell őket az ő órájukon is. Ha egy 100 fős tantestületet nézünk és figyelembe vesszük, hogy kétévente mindenkinek részt kell vennie a minősítési eljáráson, ez azt jelenti, hogy egy évben legalább 50 tanárt kell átvilágítani.
„A 3-5 fős belső ellenőrzési csoport, akik szintén tanárok - így valódi dolguk a gyerekek oktatása lenne - ezt a feladatot az előbb felhozott példa esetén (50 főt vizsgálva egy tanévben) nyilvánvalóan nem tudja megoldani. Így az egész tantestület számíthat az új feladatra: egy pedagógust három másik fog ellenőrizni. Azaz arra kényszerítenek minket, hogy egymást ellenőrizzük és megfigyeljük. Mindenki mindenkit” - írta.
A tanár kitér arra is, hogy már most is leterheltek, hiszen elméletileg 32 órát kellene az iskolában tölteniük, de gyakorlatilag 42 órát dolgoznak, sőt, haza is viszik a munkát, hiszen nincs mindig idejük az iskolában kijavítani a dolgozatot vagy óratervet készíteni.
„Ez a legújabb találmány megint csak egy újabb felesleges terhelés és megint nem a gyerekeken van a hangsúly, nem az ő érdekükben történik változás az iskolában. Fogja ez az oktatás színvonalát emelni? Ez csupán annak lehetőségét rejti magában, hogy egymás ellen hangolja a pedagógusokat, és még leterheltebbek lesznek. Egyszerűen kifárasztják adminisztratív munkákkal a tanárokat, hogy tereljék a figyelmet a magyar oktatás fő problémáiról. Például, hogy egyáltalán nincs már ifjúságvédelem (az osztályfőnök feladatköre…), pedig egyértelmű, hogy több- és egyre több a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Vagy, hogy egy pszichológus 4-5 iskolát lát el” - írta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.