Még mindig vitatkozik az érettségin a Fidesz és az államtitkárság

Még maradtak nyitott kérdések, de több eddig vitatott ponton megállapodás született a Fidesz oktatási munkacsoportja...

  • MTI

Még maradtak nyitott kérdések, de több eddig vitatott ponton megállapodás született a Fidesz oktatási munkacsoportja és az oktatási államtitkárság között; ennek alapján kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály és pontosan definiálják az egész napos iskola fogalmát is - tudta meg az MTI kormánypárti forrásból. Elkészült és elfogadták az a módosító javaslatot is, amely az intézmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat pontosítja.

Túry Gergely

A vonatkozó változások az oktatási bizottság módosító javaslataként kerülnek benyújtásra, erről a testület csütörtöki ülésén döntöttek. Bár néhány kérdésben volt vita, a módosító javaslatok többségét végül egyhangúan támogatták a kormánypárti képviselők és a kormány képviselője.

Benyújtotta a bizottság azt a javaslatot, amely - a keddi frakcióülésen elhangzott miniszterelnöki kérésnek megfelelően - pontosítja, hogy a települési önkormányzatok milyen feladatokat vállalhatnak át az államtól. A több mint húsz pontból álló javaslat szerint a fenntartás - az óvoda kivételével - az állam feladata, s az önkormányzatok kizárólag a működtetésre szerződhetnek majd.

Nem lesznek fejlesztő osztályok

A megállapodás értelmében kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály, a munkacsoport javaslatára pedig bekerül egy olyan passzus, amely az érintett a gyermekek helyzetének rendezésére vonatkozik. Változatlan marad az a szabály, hogy a gyerekek az azt követő évben válnak tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betöltik hatodik életévüket. Új elem ugyanakkor az, hogy azok a gyerekek, akik esetében azt a szakértői bizottság javasolja, még egy évig maradhatnak az óvodában. Ők azok, akik az eredeti elképzelés szerint a fejlesztő osztályokba kerültek volna.

Az egész napos iskola ügyében szintén egyetértésre jutottak. Az ennek alapján megfogalmazott bizottsági indítvány így definiálja az egész napos iskola fogalmát, azt, hogy ez egy választható oktatási forma, de egyértelművé teszi azt is, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén - sajátosságaiból adódóan - nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére. A nem ilyen rendszerben működő iskolák, tehát a többség esetében, csak azt írja elő törvény, hogy 16 óráig kell foglalkozásaikat megszervezni, melyek látogatása alól az igazgató adhat felmentést.

Megállapodás született a Híd-programról is, a javaslatban az szerepelne, hogy ilyen program általános iskolában és középiskolában a kormány által meghatározott feltételek szerint szervezhető. A közreműködő intézményeket pedig a kormányhivatalok jelölik ki. Egy másik módosító javaslat pedig további részletszabályokat fogalmaz meg a programot illetően.

Előreléptek és egyezségre jutottak abban a felek, hogy a tanulónak joga van megválasztania továbbtanulásának irányát, a miniszter pedig oly módon köteles működtetni a középfokú felvételi eljárás rendszerét, hogy a tanuló ezen joga minél teljesebben érvényesülhessen. Ez a változtatás lehetővé teszi a szabad iskolaválasztás tényleges érvényesülését, és rögzíti, hogy ennek feltételeit az államnak kell megteremtenie.

A kormány által támogatott csomagba bekerült több, a kollégiumok működését érintő javaslat is, és beépül a törvénybe a Lázár János frakcióvezető által jegyzett elképzelés is, mely szerint az iskolákban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre.

Érettségi: még nem egyeztek meg

Vitatott pont továbbra is az érettségi, amelynek tartalmát illetően közeledtek az álláspontok, de a szövegszerű változatban még nem jutottak egyezségre. A bizottsági javaslat értelmében az érettségi vizsga tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján lehetne vizsgát tenni. Az érettségi magasabb követelmények szerint kizárólag központilag, külső vizsgabizottság előtt lenne megszervezhető, amelynek szóbeli vizsgarészén a tanulót felkészítő pedagógus - a tanuló kérésére - részt vehet, azzal a kitétellel, hogy a tanuló teljesítményének értékelésében nem vehet részt.

A közösségi munka nem az érettségire bocsátás, hanem a bizonyítvány kiadásának feltétele lenne, a kormány rendeletben határozná meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely tárgyából vagy tárgyaiból kell a magasabb követelmények szerint teljesíteni. Utóbbi egyébként ma is így van, a közösségi munkára vonatkozó módosítást pedig már korábban egyezségre jutottak a felek.

Emellett ha a felsőoktatási intézmény úgy rendelkezik, akkor a bizonyítvány megszerzéséhez előírt nyelvvizsga megszerzése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a záróvizsgától számított 3 éven belül nem mutatták be a nyelvvizsgát igazoló okiratot. Ez azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/13-as tanévben tesznek záróvizsgát. A Pokorni Zoltán vezette bizottság - ezzel a kormány által szintén támogatott - javaslattal kívánta orvosolni azt a problémát, hogy több tízezer diplomás azért nem kapja meg oklevelét, mert nem sikerült letennie a nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.