Még maradtak nyitott kérdések, de több eddig vitatott ponton megállapodás született a Fidesz oktatási munkacsoportja...
Még maradtak nyitott kérdések, de több eddig vitatott ponton megállapodás született a Fidesz oktatási munkacsoportja és az oktatási államtitkárság között; ennek alapján kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály és pontosan definiálják az egész napos iskola fogalmát is - tudta meg az MTI kormánypárti forrásból. Elkészült és elfogadták az a módosító javaslatot is, amely az intézmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat pontosítja.
A vonatkozó változások az oktatási bizottság módosító javaslataként kerülnek benyújtásra, erről a testület csütörtöki ülésén döntöttek. Bár néhány kérdésben volt vita, a módosító javaslatok többségét végül egyhangúan támogatták a kormánypárti képviselők és a kormány képviselője.
Benyújtotta a bizottság azt a javaslatot, amely - a keddi frakcióülésen elhangzott miniszterelnöki kérésnek megfelelően - pontosítja, hogy a települési önkormányzatok milyen feladatokat vállalhatnak át az államtól. A több mint húsz pontból álló javaslat szerint a fenntartás - az óvoda kivételével - az állam feladata, s az önkormányzatok kizárólag a működtetésre szerződhetnek majd.
Nem lesznek fejlesztő osztályok
A megállapodás értelmében kikerül a javaslatból a fejlesztő osztály, a munkacsoport javaslatára pedig bekerül egy olyan passzus, amely az érintett a gyermekek helyzetének rendezésére vonatkozik. Változatlan marad az a szabály, hogy a gyerekek az azt követő évben válnak tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betöltik hatodik életévüket. Új elem ugyanakkor az, hogy azok a gyerekek, akik esetében azt a szakértői bizottság javasolja, még egy évig maradhatnak az óvodában. Ők azok, akik az eredeti elképzelés szerint a fejlesztő osztályokba kerültek volna.
Az egész napos iskola ügyében szintén egyetértésre jutottak. Az ennek alapján megfogalmazott bizottsági indítvány így definiálja az egész napos iskola fogalmát, azt, hogy ez egy választható oktatási forma, de egyértelművé teszi azt is, hogy ezen iskolaszervezési forma esetén - sajátosságaiból adódóan - nincs mód a tanulók foglalkozások alóli felmentésére. A nem ilyen rendszerben működő iskolák, tehát a többség esetében, csak azt írja elő törvény, hogy 16 óráig kell foglalkozásaikat megszervezni, melyek látogatása alól az igazgató adhat felmentést.
Megállapodás született a Híd-programról is, a javaslatban az szerepelne, hogy ilyen program általános iskolában és középiskolában a kormány által meghatározott feltételek szerint szervezhető. A közreműködő intézményeket pedig a kormányhivatalok jelölik ki. Egy másik módosító javaslat pedig további részletszabályokat fogalmaz meg a programot illetően.
Előreléptek és egyezségre jutottak abban a felek, hogy a tanulónak joga van megválasztania továbbtanulásának irányát, a miniszter pedig oly módon köteles működtetni a középfokú felvételi eljárás rendszerét, hogy a tanuló ezen joga minél teljesebben érvényesülhessen. Ez a változtatás lehetővé teszi a szabad iskolaválasztás tényleges érvényesülését, és rögzíti, hogy ennek feltételeit az államnak kell megteremtenie.
A kormány által támogatott csomagba bekerült több, a kollégiumok működését érintő javaslat is, és beépül a törvénybe a Lázár János frakcióvezető által jegyzett elképzelés is, mely szerint az iskolákban a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre.
Érettségi: még nem egyeztek meg
Vitatott pont továbbra is az érettségi, amelynek tartalmát illetően közeledtek az álláspontok, de a szövegszerű változatban még nem jutottak egyezségre. A bizottsági javaslat értelmében az érettségi vizsga tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján lehetne vizsgát tenni. Az érettségi magasabb követelmények szerint kizárólag központilag, külső vizsgabizottság előtt lenne megszervezhető, amelynek szóbeli vizsgarészén a tanulót felkészítő pedagógus - a tanuló kérésére - részt vehet, azzal a kitétellel, hogy a tanuló teljesítményének értékelésében nem vehet részt.
A közösségi munka nem az érettségire bocsátás, hanem a bizonyítvány kiadásának feltétele lenne, a kormány rendeletben határozná meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely tárgyából vagy tárgyaiból kell a magasabb követelmények szerint teljesíteni. Utóbbi egyébként ma is így van, a közösségi munkára vonatkozó módosítást pedig már korábban egyezségre jutottak a felek.
Emellett ha a felsőoktatási intézmény úgy rendelkezik, akkor a bizonyítvány megszerzéséhez előírt nyelvvizsga megszerzése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a záróvizsgától számított 3 éven belül nem mutatták be a nyelvvizsgát igazoló okiratot. Ez azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/13-as tanévben tesznek záróvizsgát. A Pokorni Zoltán vezette bizottság - ezzel a kormány által szintén támogatott - javaslattal kívánta orvosolni azt a problémát, hogy több tízezer diplomás azért nem kapja meg oklevelét, mert nem sikerült letennie a nyelvvizsgát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
