Az alapvető jogok biztosa szerint szemben áll a jogbiztonság követelményével, hogy az oktatásért felelős miniszter...
Az alapvető jogok biztosa szerint szemben áll a jogbiztonság követelményével, hogy az oktatásért felelős miniszter nem adta ki a tankönyvvé nyilvánítás részletes szabályait meghatározó végrehajtási rendeletet.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében felidézte, hogy egy civil szervezet azt kérte Szabó Mátétól, forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a tankönyvpiacról szóló törvény szeptemberi módosítása következtében az oktatásért felelős miniszter pályázati eljárás keretében dönthet a hivatalos tankönyvjegyzékbe történő felvételről.
A közlemény szerint a biztos megvizsgálta a kérést, de szerinte a tankönyvvé nyilvánítás szabályainak alkotmányossága csak a végrehajtási rendelet ismeretében állapítható meg. Ezt a rendeletet azonban az oktatásért felelős miniszter még nem adta ki.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy mind a jogalkotási törvény tételes szabályából, mind az alaptörvény jogállamiságot rögzítő cikkéből az következik, hogy a végrehajtási jogszabályt a felhatalmazást adó törvényi rendelkezéssel egyidejűleg kell hatályba léptetni.
A köznevelés terén a végrehajtási jogszabályok csúszását és a határidők be nem tartását Szabó Máté korábban már alkotmánybírósági indítványban is kifogásolta - idézték fel. A kommüniké kitér arra, hogy a fenti visszásság orvoslása érdekében az alapvető jogok biztosa felkérte az oktatásért felelős minisztert, adja ki a hiányzó végrehajtási jogszabályt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
