A jövő héten kezdődő tanév a múltidézés jegyében indul, a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza vissza az...
A jövő héten kezdődő tanév a múltidézés jegyében indul, a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza vissza az MSZP-s Hiller István szerint. Mi változik szeptembertől és januártól az iskolákban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A korábbi oktatási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, ez csak a kezdet, de 2013-ra olyan lesz a magyar iskolaügy, mint 1973-ban volt: a tanárok állami iskolákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével az állam által ellenőrzött tananyagot oktatják majd. Véleménye szerint a múltidézés felfordulást és színvonalcsökkenést okoz, ráadásul sokba kerül, ezért - jelezte - remélik, hogy csak két évig tart.
Hiller István az MSZP terveiről közölte: továbbra is lehetővé tennék, hogy az önkormányzatok iskolafenntartók legyenek, az "iskolavárosoknak" visszaadnák iskoláikat, valamint előírnák, hogy egyházi iskola nem kaphat több pénzt az állami-önkormányzatinál, és helyreállítanák az érdekegyeztetés rendszerét is. Az MSZP célja, hogy a 2013/14-es tanév végére, vagyis a parlamenti választás után ezek a törekvések a magyar oktatáspolitikája alapját képezzék - jelentette ki.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
