Lázár János a kormányinfón beszélt a közoktatás problémájáról is. Szerinte nem kell bocsánatot kérni, mert a pedagógusok komoly béremelést kaptak. Szerinte nem valós társadalmi probléma az, amit az oktatásban zajlik, de azért a kormány dolgozik rajta, miközben a tanárok a gyerekeket felhasználva akcióznak.
Elmondta, a kormány tiszteletben tartja a tüntetéshez való jogot, és azt is, ha vannak olyan pedagógusok, akik elégedetlenek a rendszerrel. Elismételte, 2011-12-re a köznevelés csődbe jutott, az önkormányzatok 1300 milliárd adósságot halmoztak fel, és a tartalom, minőség is rossz volt.
Azt mondta, 2014-ben elsöprő fölénnyel nyerte meg a Fidesz a választást, ha ez a mostani gond valódi társadalmi probléma lett volna, akkor ez látszott volna az eredményen. A tiltakozók csak politikai célokra használják fel a gyerekeket, de közben van szakmai probléma, amivel a kormány köznevelési kerekasztala kompetens.
Azt is mondta, hogy 266 milliárd forintos pedagógusbér-emeléssel és 380 milliárd forintos európai uniós fejlesztéssel "nem mi vagyunk azok, akiknek bocsánatot kell kérniük".
Politikai tiltakozásnak és kormányellenes demonstrációnak nevezte azt, amit a tiltakozó tanárok csinálnak. Ez érdekes, mivel korábban a kormányzati álláspont az volt, hogy a tiltakozók valójában az ellenzéki pártok ellen tüntetnek.
Szerinte a bocsánatkérés nem szakmai javaslat. Mint ismert, a Tanítanék Mozgalom ezt is elvárja Orbán Viktortól, aki tegnap viccnek nevezte a követelést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! [[ CustomHTML ]] |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
