A legjobb gimnáziumok 2012-es rangsora: mi alapján kellene értékelni az iskolákat?

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József...

  • Eduline
hvg.hu

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a veszprémi Lovassy László Gimnázium – ahogy arról korábban olvashattatok, idén ezek az intézmények vezetik a középiskolai rangsorokat.

A listák megjelentése után sok komment és olvasói levél érkezett a rangsorolás szempontjairól, a top ötbe-tízbe került intézményekről. A legtöbben azt kifogásoltátok, hogy a rangsorokat évről évre „elitiskolák” vezetik, mások szerint a listákból nem derül ki, mekkora a „hozzáadott pedagógiai érték” az intézményekben. Ezért arra kérünk titeket, hogy szavazzatok – ti milyen szempontok alapján értékelnétek a gimnáziumokat és szakközépiskolákat? Ha a válaszok között nem találtok megfelelőt, kommentben írjátok le a véleményeteket.

Mi alapján rangsorolnak?

A Köznevelés című oktatási szaklap három szempont – a nyelvvizsgát szerző diákok száma, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredmények, illetve a középszintű érettségin elért átlagpontszám – alapján értékeli a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a vegyes, vagyis mindkét típusú osztályokat indító intézményeket.

Idén a Quattrocento Kiadó is összeállította a magyar középiskolák rangsorát, ez a szempontrendszer azonban különbözik a Köznevelés-listáétól. A tanulmányi eredményt 80 százalékban, a tanulmányi szolgáltatásokat – például a termek felszereltségét vagy a tehetséggondozó szakkörök számát – 12 százalékban, a „kényelmi szolgáltatásokat” – például a szabadon használható számítógépek számát vagy a megközelíthetőséget – 8 százalékban vették figyelembe. A 2012-es középiskolai rangsorokról itt olvashattok.

Olvasói vélemények

Attól a legjobb, mert itt végeznek a legjobb diákok. Pont. Egy iskola, amely az analfabétákat - valóban heroikus küzdelemmel - az érettségiig juttatja, középszerű érettségizetteket "termel". Hiába nagy a "hozzáadott érték", a végeredmény marad középszerű. És a "világ" a végeredményt nézi. Nem a hozzáadott értéket. Az olimpián sem az nyer, aki a - legtöbbet fejlődve - már az 1.60-at is átugorja... Ezekbe az iskolákba egyébként bárki felvételizhet, és ha megfelel, fel is veszik.

Legjobb? Mitől? Attól, hogy kiválogatják a kiváló tanulmányi eredményű, messze az átlag feletti családi háttérrel rendelkező gyerekeket? Majd a végén megkapjuk ugyanazt a kiváló eredményt? Ez a nagy teljesítmény? Nem inkább az az iskola a legjobb, ahol a tanulók többsége halmozottan hátrányos helyzetű, és őket sikerül pl. hozzásegíteni az érettségihez? Ezt hívják úgy, hogy hozzáadott pedagógiai érték. Egy "elitiskolában" ez minimális.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu