A nyolcadikos általános iskolások matektesztjében volt olyan feladat, amellyel meggyűlhetett a diákok baja, a magyarteszt azonban nem okozott meglepetést. Szaktanárokkal elemeztük a négyosztályos gimnáziumok és szakközépiskolák írásbeli felvételi feladatsorait.
Matek: az idén is kevés volt az idő
Azt már megszokhattuk, hogy a központi matekfelvételi mindig komoly kihívást okoz a nyolcadikosok többségének, az idén azonban olyan feladatot kaptak a diákok, amellyel még egy középiskolásnak is meggyűlt volna a baja.
„Az utolsó példában még azokat is érhették kellemetlen meglepetések, akik szisztematikusan készültek a felvételire” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a rendelkezésre álló idő alatt a matektagozatra jelentkezők közül is csak a legjobbak tudták megoldani a feladatot. A 45 perc egyébként is kevés volt a példák számához képest, így nagyon feszített tempóban, profi módon kellett dolgozni ahhoz, hogy a fokozatosan nehezülő feladatokkal időre elkészüljenek.
Az eduline körkérdésére egy másik matematikatanár azt mondta: az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha 45 helyett 60 percet kapnának a diákok, jobban értékelhető eredmények születnének. A feladattípusok egyébként az előző években megszokottak voltak.
Magyar: átlagos nehézségű
Ezzel szemben a magyarteszt átlagos nehézségű, sokrétű és érdekes volt, a diákok elegendő időt kaptak a feladatok megoldására - mondta az eduline-nak a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatóhelyettese.
Eszes Valéria szerint az idén is gyenge pontja volt a magyar nyelvi felvételi feladatsoroknak, hogy szinte azonos eredménnyel oldják meg azok a diákok, akik az ország erősebb gimnáziumait célozzák meg, így ezek a tesztek valódi szűrésre kevéssé alkalmasak.
| Központi középiskolai felvételi |
A hat-, nyolc- és négyosztályos középiskolákba jelentkező diákoknak magyar nyelvből, illetve matematikából kell felvételizniük: a vizsgák 45-45 percesek, köztük 15 perc szünetet kell tartani. A tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek. A feladatsor - éppen azért, mert az általános iskolák eltérő ütemben haladnak - nem a nyolcadikban, hanem a hetedik osztályban és a korábbi évfolyamokon megszerzett készségeket teszteli. Nem minden középiskola köti vizsgához a felvételt, van, ahol az általános iskolai jegyek alapján döntenek. |
Egy másik szaktanár szerint nagyon hasznosak a szólások és közmondások ismeretét ellenőrző feladatok, ezekkel ugyanis ráirányítják a tanárok figyelmét erre a sokszor elhanyagolt területre - sok fordulatot ma már nem használunk, ezekkel a diákok csak az órákon és olvasmányaikban találkozhatnak.
A felvételi feladatsorokat a megoldásokkal együtt itt nézhetitek meg. A nyolcosztályos középiskolák feladatsorait itt, a hatosztályosokét pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
