Egy malajziai iskola lehet a világon az első, amit azért zártak be, mert a diákok és a tanárok szerint kísértetek lakják. Az ország azon területén nagyon erősen vallásosak az emberek.
Az ázsiai ország északi részén egy iskolát bezártak, mert nemrég elég komoly hisztéria tört ki, miután egyre többen voltak biztosak abban, hogy kísértetjárta hely – írja az Independent.
Több diák is arról számolt be, hogy az épületben egy szellemet, vagy valami ahhoz hasonló, emberi alakot láttak.
A tanárok és a diákok között úgy eluralkodott a pánik, hogy be kellett zárni az iskolát, és csak különféle vallási elöljárók és kuruzslók jelenléte nyugtatta meg a helyieket.
Ám ezután is furcsa esetekről számoltak be a helyiek. Egy tanár például fekete alakot látott, aki elmondása szerint meg akarta szállni a testét. Emellett sikolyokat is gyakran hallanak az iskola épületében.
A Twitteren egy fotó is megjelent az állítólagos szellemről:
A figure, supposedly of the apparition, caught on camera by a SMK Pengkalan Chepa 2 student #Hysteria pic.twitter.com/SGUOyR87KC
— Philip Golingai (@PhilipGolingai) 2016. április 18.
A térségben nem egyedülálló esetről van szó, 2013-ban például a Fülöp-szigeteken zártak be egy iskolát, amit az odajárók szerint megszállt a gonosz.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
