Egy malajziai iskola lehet a világon az első, amit azért zártak be, mert a diákok és a tanárok szerint kísértetek lakják. Az ország azon területén nagyon erősen vallásosak az emberek.
Az ázsiai ország északi részén egy iskolát bezártak, mert nemrég elég komoly hisztéria tört ki, miután egyre többen voltak biztosak abban, hogy kísértetjárta hely – írja az Independent.
Több diák is arról számolt be, hogy az épületben egy szellemet, vagy valami ahhoz hasonló, emberi alakot láttak.
A tanárok és a diákok között úgy eluralkodott a pánik, hogy be kellett zárni az iskolát, és csak különféle vallási elöljárók és kuruzslók jelenléte nyugtatta meg a helyieket.
Ám ezután is furcsa esetekről számoltak be a helyiek. Egy tanár például fekete alakot látott, aki elmondása szerint meg akarta szállni a testét. Emellett sikolyokat is gyakran hallanak az iskola épületében.
A Twitteren egy fotó is megjelent az állítólagos szellemről:
A figure, supposedly of the apparition, caught on camera by a SMK Pengkalan Chepa 2 student #Hysteria pic.twitter.com/SGUOyR87KC
— Philip Golingai (@PhilipGolingai) 2016. április 18.
A térségben nem egyedülálló esetről van szó, 2013-ban például a Fülöp-szigeteken zártak be egy iskolát, amit az odajárók szerint megszállt a gonosz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
