Kinevezték Hoffmann Rózsa új helyettesét

Átvette kinevezési okmányát Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől Sipos Imre, a tárca új köznevelési helyettes...

  • MTI
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár és Sipos Imre, az új helyettes államtitkár
MTI Fotó: Kovács Attila

Átvette kinevezési okmányát Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől Sipos Imre, a tárca új köznevelési helyettes államtitkára - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán az MTI-t. Közleményükben azt írták: Balog Zoltán javaslatára a miniszterelnök április 16-i hatállyal Sipos Imrét köznevelésért felelős helyettes államtitkárrá nevezte ki.

A tárca tájékoztatása szerint Sipos Imre matematika és fizika szakos tanár, közoktatási vezető, diplomáit a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. 

Az egyetem elvégzése után műszaki területen tevékenykedett, majd 1990-től a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola tanára, 1998-tól 2012 decemberéig igazgatója. Ezt követően, helyettes államtitkári kinevezéséig a Székesfehérvári Tankerület igazgatói pozícióját töltötte be - olvasható a közleményben. 

Sipos Imre korábban, bemutatkozó sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányzás három esztendejében igen intenzív jogszabály-alkotási folyamat zajlott a köznevelésben. Mint mondta, a rendszer finomhangolása még hátravan.

Terveiről szólva kijelentette: szeretné megerősíteni a visszacsatolási folyamatokat, továbbá még több segítséget adna az intézményvezetőknek. Célként jelölte meg a jogszabályalkotás és a jogalkalmazás egymáshoz közelítését. "Mindannyiunk felelőssége, hogy a pedagógustársadalom erkölcsi megbecsülését megerősítsük" - hangsúlyozta az új helyettes államtitkár. A korábbi helyettes államtitkár, Gloviczki Zoltán tavaly ősszel jelentette be távozási szándékát, és április 15-vel kapta meg felmentését.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.