Kik léphetnek magasabb fizetési kategóriába 2015-től? Milyen vizsgán kell átmenniük a többéves szakmai tapasztalattal és szakvizsgával rendelkező tanároknak? A legfontosabb tudnivalók.
A pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetésével minden tanár - a gyakornoki után - a pedagógus I. kategóriába került, így a többéves szakmai tapasztalattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkezők átmenetileg elvesztették bérelőnyüket.
A magasabb fizetési kategóriába lépéshez a tanároknak portfóliót kell készíteniük - ennek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, tíz tanóra „kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott” óratervét, a „szakmai életút értékelését, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását, a pedagógus szakmai és egyéb tevékenységének bemutatását és dokumentumait".
Minősítő bizottság értékeli a portfóliót, az intézmény önértékelésének tanárokra vonatkozó részeit, a szakfelügyelet, illetve a bizottság által látogatott órák tapasztalatait és értékelését. A pedagógusnak a bizottság előtt meg is kell védenie a portfóliót, és válaszolnia az azzal kapcsolatos kérdésekre. A portfólióról itt olvashattok részletesen.
Kiket sorolnák át először?
A pedagógus II. fokozatba először - 2015. január 1-jei kezdettel - azokat sorolják át, akiknek legalább tizennégy év szakmai gyakorlatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van. 2014. április 30-ig kell feltölteniük a portfóliót - a minősítési eljárásban legkésőbb 2018. december 31-ig kell részt venniük.
Azok, akik több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, 2014. január 1-jétől jelentkezhetnek: ők azonban csak azután léphetnek magasabb fizetési kategóriába, ha megfeleltek a minősítő vizsgán - legalább 75 százalékos eredményt kell elérni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
