Kik léphetnek magasabb fizetési kategóriába 2015-től? Milyen vizsgán kell átmenniük a többéves szakmai tapasztalattal és szakvizsgával rendelkező tanároknak? A legfontosabb tudnivalók.
A pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetésével minden tanár - a gyakornoki után - a pedagógus I. kategóriába került, így a többéves szakmai tapasztalattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkezők átmenetileg elvesztették bérelőnyüket.
A magasabb fizetési kategóriába lépéshez a tanároknak portfóliót kell készíteniük - ennek tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, tíz tanóra „kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott” óratervét, a „szakmai életút értékelését, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatását, a pedagógus szakmai és egyéb tevékenységének bemutatását és dokumentumait".
Minősítő bizottság értékeli a portfóliót, az intézmény önértékelésének tanárokra vonatkozó részeit, a szakfelügyelet, illetve a bizottság által látogatott órák tapasztalatait és értékelését. A pedagógusnak a bizottság előtt meg is kell védenie a portfóliót, és válaszolnia az azzal kapcsolatos kérdésekre. A portfólióról itt olvashattok részletesen.
Kiket sorolnák át először?
A pedagógus II. fokozatba először - 2015. január 1-jei kezdettel - azokat sorolják át, akiknek legalább tizennégy év szakmai gyakorlatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van. 2014. április 30-ig kell feltölteniük a portfóliót - a minősítési eljárásban legkésőbb 2018. december 31-ig kell részt venniük.
Azok, akik több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, 2014. január 1-jétől jelentkezhetnek: ők azonban csak azután léphetnek magasabb fizetési kategóriába, ha megfeleltek a minősítő vizsgán - legalább 75 százalékos eredményt kell elérni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
