Törvényes garanciát akarnak a tankönyves vállalkozók arra, hogy a tankönyvvé nyilvánítás a jövőben is kizárólag...
A lap szerdai számában Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke ad hangot aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány szerint az emberi erőforrások minisztere nyilvános pályázattal maga választhatna ki kiadványokat, s ezek az általános eljárás nélkül kerülhetnének fel a hivatalos jegyzékre.
Az elnök kifogásolja, hogy a kiválasztás szubjektív lehet, ha a miniszter úgy dönthet, hogy ezt semmilyen szakmai grémiummal nem vitatja meg. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat nem tisztázza, hogy a pályázatnak egy vagy több nyertese lehet, mint ahogy szerinte érthetetlen a javaslat azon passzusa is, hogy ha van a pályázati úton nyertes könyv, akkor az iskola köteles azt rendelni, és nem lehet helyette mást választani.
"Hiába adják meg a lehetőséget a kiadónak, hogy más úton akkreditáltassák könyveiket, ha az egésznek semmi értelme, hiszen az iskolába úgysem juthatnak el" - mondta az elnök. Szerinte a jelenlegi akkreditációs eljárások elég szigorúak, azokon nem kellene változtatni.
Szarvas-Ballér Judit szerint nemcsak a pályáztatás jelent problémát, hanem az is, hogy nincs elegendő idő arra, hogy a 2013 őszén induló tanévre elkészüljenek a kerettantervek alapján megírt új - első, ötödik és kilencedik évfolyamos - tankönyvek, miközben a kerettantervekről még semmit sem tudnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
