Törvényes garanciát akarnak a tankönyves vállalkozók arra, hogy a tankönyvvé nyilvánítás a jövőben is kizárólag...
A lap szerdai számában Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke ad hangot aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány szerint az emberi erőforrások minisztere nyilvános pályázattal maga választhatna ki kiadványokat, s ezek az általános eljárás nélkül kerülhetnének fel a hivatalos jegyzékre.
Az elnök kifogásolja, hogy a kiválasztás szubjektív lehet, ha a miniszter úgy dönthet, hogy ezt semmilyen szakmai grémiummal nem vitatja meg. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat nem tisztázza, hogy a pályázatnak egy vagy több nyertese lehet, mint ahogy szerinte érthetetlen a javaslat azon passzusa is, hogy ha van a pályázati úton nyertes könyv, akkor az iskola köteles azt rendelni, és nem lehet helyette mást választani.
"Hiába adják meg a lehetőséget a kiadónak, hogy más úton akkreditáltassák könyveiket, ha az egésznek semmi értelme, hiszen az iskolába úgysem juthatnak el" - mondta az elnök. Szerinte a jelenlegi akkreditációs eljárások elég szigorúak, azokon nem kellene változtatni.
Szarvas-Ballér Judit szerint nemcsak a pályáztatás jelent problémát, hanem az is, hogy nincs elegendő idő arra, hogy a 2013 őszén induló tanévre elkészüljenek a kerettantervek alapján megírt új - első, ötödik és kilencedik évfolyamos - tankönyvek, miközben a kerettantervekről még semmit sem tudnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
