Készüljenek az általános iskolások: ilyen lesz a középiskolai felvételi

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai központi írásbeliről, a felvételi eljárásról.

  • Eduline
Shutterstock

Már csak egy hét van hátra a középiskolai központi felvételi jelentkezési határidejéig, a határidő december 8. Ugyanakkor nem minden középiskolában kérik a központi írásbeli eredményét, de az is előfordulhat, hogy szóbelit vagy alkalmassági vizsgát is tartanak. Erről a középiskolák felvételi tájékoztatójában olvashattok, részleteket itt találtok erről.

A központi írásbelit január 16-án tartják, 10 órától. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.

Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A nyolcadikosok jelentkezését az általános iskola gyűjti és továbbítja. A középiskolák a jelentkezések alapján, február 16. és március 4. között tarthatnak szóbeli és alkalmassági vizsgákat. A végső eredményeket április 26-án tudjátok meg, azoknak a nyolcadikosoknak pedig, akiket nem vettek fel sehova, részt kell venniük a rendkívüli felvételi eljáráson.

Középiskolai rangsor

A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor

A legjobb szakközépiskolák

A legjobb alapítványi intézmények

A legjobb egyházi iskolák

A legjobb gyakorlóiskolák

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.