Készüljenek az általános iskolások: ilyen lesz a középiskolai felvételi

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai központi írásbeliről, a felvételi eljárásról.

  • Eduline
Shutterstock

Már csak egy hét van hátra a középiskolai központi felvételi jelentkezési határidejéig, a határidő december 8. Ugyanakkor nem minden középiskolában kérik a központi írásbeli eredményét, de az is előfordulhat, hogy szóbelit vagy alkalmassági vizsgát is tartanak. Erről a középiskolák felvételi tájékoztatójában olvashattok, részleteket itt találtok erről.

A központi írásbelit január 16-án tartják, 10 órától. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.

Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A nyolcadikosok jelentkezését az általános iskola gyűjti és továbbítja. A középiskolák a jelentkezések alapján, február 16. és március 4. között tarthatnak szóbeli és alkalmassági vizsgákat. A végső eredményeket április 26-án tudjátok meg, azoknak a nyolcadikosoknak pedig, akiket nem vettek fel sehova, részt kell venniük a rendkívüli felvételi eljáráson.

Középiskolai rangsor

A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor

A legjobb szakközépiskolák

A legjobb alapítványi intézmények

A legjobb egyházi iskolák

A legjobb gyakorlóiskolák

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.