Készüljenek az általános iskolások: ilyen lesz a középiskolai felvételi

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai központi írásbeliről, a felvételi eljárásról.

  • Eduline
Shutterstock

Már csak egy hét van hátra a középiskolai központi felvételi jelentkezési határidejéig, a határidő december 8. Ugyanakkor nem minden középiskolában kérik a központi írásbeli eredményét, de az is előfordulhat, hogy szóbelit vagy alkalmassági vizsgát is tartanak. Erről a középiskolák felvételi tájékoztatójában olvashattok, részleteket itt találtok erről.

A központi írásbelit január 16-án tartják, 10 órától. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.

Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A nyolcadikosok jelentkezését az általános iskola gyűjti és továbbítja. A középiskolák a jelentkezések alapján, február 16. és március 4. között tarthatnak szóbeli és alkalmassági vizsgákat. A végső eredményeket április 26-án tudjátok meg, azoknak a nyolcadikosoknak pedig, akiket nem vettek fel sehova, részt kell venniük a rendkívüli felvételi eljáráson.

Középiskolai rangsor

A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor

A legjobb szakközépiskolák

A legjobb alapítványi intézmények

A legjobb egyházi iskolák

A legjobb gyakorlóiskolák

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.