Az elavult iskolai gépparkok miatt a magyar diákok hátrányban vannak, ha lépést akarnak tartani a digitális fejlődéssel. De a rendszergazdák is rendre hagyják ott az iskolákat, hiszen az ott kapott fizetésből jószerével nem lehet megélni.
Egyre többen szeretnék elhagyni az országot és külföldre költözni a jobb megélhetés reményében. Csak az IT-szektorban másabb valamivel a helyzet, ott ugyanis aki megfelelő informatikai képzettséget keres, közel amerikai szintű fizetést kaphat. Jelenleg Magyarországon mintegy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, mégsem tolonganak a jelentkezők – írta a hvg.hu.
A probléma okát többek szerint az iskolában kell keresni, hiszen az ottani tanárok alulmotiváltak – így nem tudják megszerettetni a tantárgyat a diákokkal, valamint a géppark is elavult. “Rendszergazda vagyok egy egyetemen. 52 évesen 30 éves munkaviszonnyal. Fizetésem az F9 közalkalmazotti kategóriában bruttó 160 ezer, azaz nettó 104 ezer forint” – írta szűk egy évvel ezelőtt a MacHale1947 nevű fórumozó a közalkalmazottak számára működtetett kozszolga.hu-n.
A rendszergazda fizetés topikban nem ez az egyetlen szomorú tapasztalat, a közalkalmazotti bértáblát nézve pedig nagyon úgy tűnik, ma sem sokkal jobb a helyzet. Ezek után szinte érthető, hogy egyre több rendszergazda hagyja ott az iskolákat és megy a versenyszektorba vagy külföldre. Csakhogy így nincs, aki pótolja az iskolákban a rendszergazdákat, a tanárok ugyanis nem tudják ellátni azt a feladatot is.
Az informatikai ismeretek naprakészen tartásához, főleg egy ilyen gyorsan változó területen, nagy szükség lenne olyan eszközökre is, melyek ma már szinte minden diák kezében, táskájában ott vannak. Az okoskategóriás telefonok, táblagépek és laptopok ismerete nélkül hiába kérdezik őket egy-egy probléma megoldásáról, nem fogják tudni a választ – és bár nem is dolguk a diákok eszközeit megfejteni, egyértelmű, hogy úgy tudnák jobban megszerettetni velük ezek munkaeszközként való használatát, ha szakkörökben, műhelyekben vagy akár iskolai szünetekben tudnának érdekes dolgokat mutogatni a fiataloknak. A nettó 80-100 ezer forintos rendszergazdai fizetésből azonban ilyen készülékekre biztosan nem telik, attól pedig igen messze vagyunk, hogy az állam munkaeszköz címén ilyesmit vásároljon az iskolákban dolgozóknak.
A HWSW, a Microsoft és az FSF.hu Alapítvány 2013 őszén végzett felmérése szerint a rendszergazda munkakörben dolgozók negyede keres 200-300 ezer forint között, és egyáltalán nem elképzelhetetlenek a 400-500, de még a 600 ezer forint feletti rendszergazdai fizetések sem - ha nem oktatási intézményben helyezkednek el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
