Szeretném, ha nem leterhelt, unott diákok ülnének a padokban, ha a gyerekeknek nem kellene egy felnőttnél is több munkát végezni, ha nem kellene a tankönyvben lévő hibákat folyton javítanom - írja Facebook-oldalán Jocó bácsi.
"A hatalom a néptől ered, a nép érdeke kell(ene), hogy legyen, amit az ott ülő 199 ember mindegyikének figyelembe kell(ene) venni és képviselnie kell(ene) pártállástól függetlenül. Én a nép egy tagja vagyok, elmondom, mi az én érdekem. Vagyis nem az enyém, hanem azoké a gyerekeké, akiket tanítok, azoké a szülőké, akik bizalmat szavaztak nekem azzal, hogy rám bízták a gyerekeiket. Nekem ezzel a bizalommal és felelősséggel kutya kötelességem élni, és élek is" - írja Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagy Balatoni József történelemtanár.
"Tennem kell, mert erre esküdtem fel, ezt vállaltam. Pártállástól, kormányoktól, érdekektől függetlenül. Mit is szeretnék?" - írja, majd tizenhat pontban foglalja össze, szerinte milyen irányban kellene elmozdulnia az oktatási rendszernek.
1. Szeretném, ha az iskolába vidám, tanulni akaró gyerek legyen, akik ne úgy gondoljanak a sulira, mint egy börtönre, ahol napi 6-8 órát kell szenvednie.
2. Szeretném, ha az iskolákban szabad tankönyvválasztás, szabad módszerválasztás lenne, amiben én szabadon eldönthetem, mit és hogyan. (én így teszek, de szeretném, ha más is így tenne, tehetne.)3. Szeretném, ha a nem azt kellene megélnem, hogy leterhelt, unott diákok ülnének a padokban, hanem lelkes diákok, akiknek élményeket tudok adni, miközben tanítom őket.4. Szeretném, ha a gyerekeknek nem kellene egy felnőttnél is több munkát végezni, mert annyi órája, különórája van.5. Szeretném, ha nem agyonterhelt gyerekekkel kellene dolgozni, akik örülnek, ha túlélik ezt.6. Szeretném, ha nem kellene a tankönyvben lévő hibákat folyton javítanom és magyarázkodnom, miért nem úgy van, ahogy ott van.7. Szeretném, ha a hierarchia a gyerek-tanár-rendszer sorrend lenne, és nem fordítva.8. Szeretném, ha vidám, lelkes szenvedélyes kollégákkal lennének tele az iskolák, és nem olyanokkal, akik a 26-30 heti óraszámtól terhelten, kizsigerelve, kiégve vonszolják magukat egyik teremből a másikba.9. Szeretném, ha megszűnne a tanárhiány, ami egyaránt sújt gyerekek és tanárokat, közvetve pedig mindenkit.10. Szeretném, ha minden arra hivatott gyerekem eljutna egyetemre, államilag finanszírozott szakra, hogy tenni tudjon a jövőért és kiteljesedhetne.11. Szeretném, ha nem az anyagi helyzet határozná meg egy gyerek továbbtanulási, boldogulási esélyeit.12. Szeretném, ha a papír, a statisztikai adatok helyett mindenki a gyereket látná és őket, az ő érdekeiket tartanák szem előtt.13. Szeretném, ha úgy kiengedni a diákjaimat, hogy ne kelljen félniük a létbizonytalanságtól és attól, hogy mi lesz velük.14. Szeretném, ha a diákok a megszerzett gyakorlati tudásukat, képességeiket itthon, az ország és a jövő érdekében használnák fel.15. Szeretném, ha képességeket fejleszthetnék játékkal, élményekkel, nem félve attól, hogy a lexikális tudást háttérbe szorítom.16. Szeretném, ha szeretnének és tisztelnének a gyerekek. Nem engem, hanem egymást, az országot, az életet.
Ilyen egy jó tanár - Vekerdy Tamás és Jocó bácsi szerint
Szüleink még nagy tudású, szigorú, szerepükből adódóan is tekintélyes tanárokról beszélnek, de manapság már kevésbé ez a kép él a fejünkben, ha tanárainkra gondolunk - írja a Mindset pszichológiai szaklap, amely pszichológusokat és pedagógusokat kérdezett arról, szerintük mi a jó pedagógus öt ismérve.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
