Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani olyan tanárokról, akik a diákok – és az iskola – jobb eredményeinek...
Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani olyan tanárokról, akik a diákok – és az iskola – jobb eredményeinek érdekében csaltak az év végi felmérőkön és érettségi vizsgákon. A The Telegraph szerzője gimnazistákat kérdezett arról, előfordult-e már, hogy csaláson kapták a tanáraikat.
Többen úgy nyilatkoztak, volt már példa arra, hogy a pedagógus egyszerűen besétált az osztályterembe, és megmondta a helyes válaszokat. Van, aki megpróbál észrevétlen maradni: miközben körbejár a padsorok között, belekukkant a dolgozatokba, és rámutat a helytelen válaszokra.
Nagy-Britanniában többször robbant ki botrány amiatt is, hogy a pedagógusok utólag javítottak bele a vizsgalapokba – egy kutatás szerint a tanárok 5 százaléka élt már ezzel a módszerrel, hogy javítson a diákok jegyein.
Egy éve több brit tanárt is azzal gyanúsítottak, hogy megszerezték a vizsgakérdéseket, és az érettségi előtt begyakoroltatták a diákokkal. A pedagógusok állítólag lefizették a vizsgaközpontok vezetőit, így jutottak hozzá a feladatsorokhoz. Hogy mennyibe került egy-egy kérdéssor, arról itt olvashattok bővebben.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
