Igazgatói kinevezések: fütyül az államtitkárság az érintettek véleményére?

Nem volt zökkenőmentes az idei iskolaigazgató-választás sem: a pályázati kiírás ellenére nem nyelvszakos tanárt...

  • Eduline
hvg.hu

Nem volt zökkenőmentes az idei iskolaigazgató-választás sem: a pályázati kiírás ellenére nem nyelvszakos tanárt neveztek ki a Hajdú-Bihar megyei Ebesen található két tannyelvű iskola élére. Újpalotán még a kormánypárti képviselők véleményét sem vette figyelembe Hoffmann Rózsa, Szegeden viszont olyan nyert, akit senki sem támogatott - írja a hvg.hu.

Az iskolák államosítása óta, 2013 januárjától a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a települési önkormányzat is már csak véleményezheti a pályázatokat, a végső döntést Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár hozza meg, az igazgatókat pedig Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nevezi ki. A minisztérium szerint az államtitkár "megfontolta" az érintettek javaslatait, ajánlásait. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.