Még nem határozott a kormány a pedagógusbérekről - írta a Magyar Hírlap Hoffmann Rózsát idézve, aki a lapnak úgy...
Még nem határozott a kormány a pedagógusbérekről - írta a Magyar Hírlap Hoffmann Rózsát idézve, aki a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a szakszervezetekkel egyeztetve javaslatot készít a kormánynak.
A lap csütörtöki számában az oktatási államtitkár azt mondta: nem kormánydöntés született, hanem csak egy bejelentés hangzott el a pedagógus-életpályamodell bevezetésének lehetséges elhalasztásáról.
"Még most sem reménytelen a helyzet" - mondta Hoffmann Rózsa. Szerinte a bejelentések csak lehetőségként szóltak a pedagógusbérek emelésének elhalasztásáról, de a kormányzati szereplők keresik a megoldást. Utalt arra is, hogy a köznevelési törvényben rögzített az életpályamodell bevezetésének időpontja és a 2013-as költségvetési törvény is tartalmazza a fedezetet.
Az újságíró felvetésére, amely szerint az államtitkár már említett egy kompromisszumos megoldást, hogy 2013. szeptember 1-jével bevezetnék az életpályamodellt a béremelés nélkül is, de az állam garanciát vállalna arra, hogy 2014 januárjában visszamenőleg kifizetik a négy hónapra járó összeget, az államtitkár úgy válaszolt: "erről egyeztetni kell a szakszervezetekkel. A jövő hétre meghívtam a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteit, hogy megismerjem az ő javaslataikat is, és feltárjam előttük az általunk kidolgozott opciókat." "Az egyeztetés függvényében teszek javaslatot a kormánynak" - fűzte hozzá.
Kifejtette: az életpályamodell a köznevelési rendszer teljes megújításának alapja. A megújulás viszont csak akkor következhet el, ha a pedagógusok többletmunkáját elfogadható mértékben megfizetik. "A januári emelés azért jelent gondot, mert tanév közben nem lehetséges átállni egy merőben új munkaszervezési és finanszírozási rendre" – mondta Hoffmann Rózsa.
Az önkormányzati iskolák állami kezelésbe vételéről, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szólva megerősítette, hogy a munka az eredetileg jóváhagyott ütemterv szerint halad. Az állami feladatátvétel nem jelent többletköltséget, sőt megtakarítást eredményez.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
