Teljesítették a januárban tett ígéretüket: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre a köznevelés jövőjét alapvetően meghatározó változásból, vagyis abból, az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került - emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
"Még vannak gyenge pontok" a Klik működésében
Az új feladatmegosztásnak köszönhetően több intézményben javult az iskolák szakos ellátottsága és felszereltsége, például Baranya, Pest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyék tankerületeiben. A kisiskolák - ahol a fenntartás mellett a működtetést is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), "szinte csodaként élték meg", hogy rezsiköltségüket határidőben rendezték, s hogy a szükséges eszközök beszerzése, pótlása sem okozott senkinek fejfájást. A karbantartásra is jutott pénz. Vagy például Komárom-Esztergom Oroszlány kistérségi iskoláiban a Klik úszásoktatást, gyógytornát biztosított.
Hoffmann szerint az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá vált, és a szakmai munkaközösségek együttműködése is szorosabbá vált a tankerületekben. Több intézménytől jelentették, hogy mérhetően javult a szakmai munka színvonala - sorolta az államtitkár. Megjegyezte, hogy ilyen óriási szerkezetátalakítás során természetesek a zökkenők. Az intézményvezetőkre, tankerületi igazgatókra többletfeladatok hárultak, ám a tanárok munkáját nem akadályozta az átszervezés.
A pozitívumok között említette, hogy évtizedek után pontos képet kaphatnak a köznevelésről, felmérhetők a hiányok, a munka átláthatóvá és tervezhetővé válik. Nem utolsósorban segíteni tudnak, ahol szükség van rá. Ez bebizonyosodott az általános iskolai beiratkozásoknál is: az először készülő országos összesítésnek és állami beavatkozásnak köszönhetően április 30-áig minden gyereknek helyet találtak, míg ez a korábbi években sokszor augusztusig is elhúzódott.
Megjegyezte: a Klik működésében, személyi összetételében még lát gyenge pontokat, amelyeket korrigálni kell. A gépezet azonban jól beindult, gördülékeny együttműködés van a központ és a minisztérium, valamint a tankerületek és az önkormányzatok között - közölte. Az államosításról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Leleményességre szükség lesz
Hoffmann szerint a tanév másik újdonsága, a mindennapos testnevelés sikeresen startolt, sok elismerést kaptak a szülőktől, tanároktól, egészségügyi szakemberektől. Mint mondta, a következő tanévben gyerekek újabb tízezrei tapasztalhatják meg a mindennapos mozgás örömét. Hangsúlyozta: lesz elegendő testnevelő tanár, és az állam 13,5 milliárd forintot fordít az Új Széchenyi Terv pályázati pénzeiből tornatermek, sportudvarok építésére, bővítésére. Igaz, ahol a létesítmények még szűkösek, továbbra is szükség lesz a pedagógusok legendás leleményességére - tette hozzá. Egy felmérés szerint az iskolák több mint felében nincs elég tornaterem a mindennapos testnevelés bevezetéséhez: erről itt olvashattok.
Sikertörténetnek nevezte a Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek megalkotását, amelyek oldalszáma meghaladja a 11 ezret - tette hozzá. Ez az alapja a megígért tartalmi megújításnak, amely biztosítja, hogy az ország minden pontján megszerezhetik a gyerekek az egységes, de szükség szerint differenciált tudást és képességeket. Szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon már új tankönyvekből tanulhatnak a diákok - mondta. Jelezte: a szükségszerű tartalmi felülvizsgálatot ötévente el fogják végezni. Milyen új tárgyak lesznek szeptembertől az iskolákban? Összefoglalónkat itt találjátok, arról pedig, hogy mire jár ötös az erkölcstanórán, itt olvashattok.
Érzékelhető eredményei vannak a kormány három évvel ezelőtt nyilvánvalóvá tett kezdeményezéseinek és intézkedéseinek, amelyeknek célja, hogy az országban, így az iskolákban is ismét rend legyen. Láthatóan csökkent az igazolatlan hiányzások száma és az iskolai agresszió mértéke - jelentette ki.
"Hiszek az életpályamodellben"
Hoffmann Rózsa a pedagógus-életpályamodell szeptemberi indulására egyre javuló esélyeket lát, erre szerinte három-négy hét múlva egyértelmű válasz adható. A modellt annak minden elemével, az új munkaidő-szabályozással, a minősítéssel és a jelentős, átlagosan 40 százalékos béremeléssel együtt szeretnék elindítani - jelentette ki az államtitkár, aki úgy fogalmazott: "hiszek az új pedagógus-életpályamodellben".
A köznevelésért felelős államtitkár a pedagógus- és civil szervezetek pedagógusnapi demonstrációját a kezdeményezők kudarcának nevezte, szerinte a több hetes szervezés és különböző csoportokkal történő összefogás ellenére "mindössze 300-400-an vettek részt" rajta. Álláspontja szerint ez is azt igazolja, hogy a megújulást ellenzőknek nincs komoly támogatottságuk, hiteles tehát a Századvég Alapítvány felmérésének eredménye, amely szerint a társadalom többsége egyetért a köznevelés átalakításának irányával és legfontosabb intézkedéseivel. A tüntetést szervezőket szerinte nem szakmai érvek, hanem politikai célok motiválják.
Hoffmann elmondta: nem terveznek pedagógus-elbocsátásokat, ugyanakkor az iskolarendszernek igazodnia kell a csökkenő gyermeklétszámhoz. Néhány héten belül meglesznek az egyes megyékre, tankerületekre és intézményekre lebontott adatok, hogy hol mennyi pedagógusra van szükség a következő tanévre. Az előzetes kalkulációk szerint számuk nagyságrendileg megegyezik az idei tanévivel.
A kötelező tagságú Magyar Pedagógus Kart ért kritikák nem lepték meg, számított rá. A jövőre létrejövő kar "az egységességet, szervezettséget és a hivatás presztízsének emelkedését szolgálja" - mondta, hozzátéve: a kar által megalkotandó etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Nem fenyegető eszköz, hanem "olyan, mint a lelkiismereti KRESZ", be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekedetekből. Szerinte aki azt állítja, hogy a pedagógusoknak hivatásuk gyakorlása során nem elfogadott morális szabályok szerint kell eljárniuk, az lényegében azt mondja, hogy egy tanár azt csinálhat, amit akar. Szakmai szervezetek szerint semmi sem indokolja a kar létrehozását: erről itt olvashattok, a Pedagógusok Szakszervezetének állásfoglalását pedig itt találjátok.
A szeptember 1-jétől induló hit- és erkölcstanoktatást érintő egyházi észrevételeket "jó szándékú sürgető fellépésnek" nevezte. A történelmi egyházakkal folyamatos a tárcaközi bizottságokban. "Haladunk, és rövidesen minden szükséges döntés megszületik" - jelentette ki, hangsúlyozva: az egyeztetéseken az az alapelv, hogy az egyházak ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az állami intézményfenntartók. Így az nem fordulhat elő, hogy különbség legyen az óradíjakban, vagy hogy az erkölcstankönyvet ingyen kapják azok a diákok, akiknek térítésmentesen jár, míg a hittankönyvet nem.
