November elején fizethetik ki a kormány szerdai döntése alapján a mintegy négyezer pedagógusnak járó bérkompenzációt.
November elején fizethetik ki a kormány szerdai döntése alapján a mintegy négyezer pedagógusnak járó bérkompenzációt. Ők azok, akiknek nem emelkedett a fizetésük a szeptembertől érvényes, 160 ezer pedagógust érintő béremelés ellenére. Erről Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár beszélt csütörtökön Békéscsabán, a Békés Megyei Kormányhivatal tanévkezdő konferenciáján.
Az államtitkár az MTI-nek elmondta, az érintett négyezer pedagógus között sok a vezető, általában nagy számú túlórával, különböző munkáltatói juttatással és egyéb kiegészítő pótlékkal. Számításaik szerint száz-kétszázra tehető azoknak a száma, akiknek csökkent a jövedelmük - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez azonban megfelel az igazságosság elvének, hiszen túlórát valóban elvégzett túlmunkáért fizetnek minden területen, és a pedagógusi bérrendszerben "ilyen mennyiségű túlórák nem lesznek".
A kompenzáció mértékéről és feltételeiről szólva Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra, általános elvek alapján határozzák meg a kompenzáció összegét és nem szubjektív vélemények alapján. Szeretnék, ha az érintettek is azt éreznék, nem jártak rosszul a szeptemberi béremeléssel. Az összegek megállapítása hosszabb időt vesz igénybe - tette hozzá.
A kompenzációban részesülő pedagógusok november elején kapják meg a kiegészítő összeget szeptember elsejéig visszamenőleg - mondta. Kiemelte, hogy kompenzáció nélkül Magyarországon a pedagógusoknak nagyjából 97 százaléka, mintegy 155-156 ezer pedagógus szeptembertől lényegesen nagyobb jövedelemhez jut, mint 2012-ben.
Megjegyezte, a pedagógusok fizetésének emelése folytatódni fog, 2013. szeptember elseje az első lépcső volt. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, az eddigihez képest másfajta munkaszervezésre kell készülniük a pedagógusoknak, és "elkötelezett munkát várnak tőlük".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
