Az LMP arra kéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy fogadja el Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes...
Az LMP arra kéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy fogadja el Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár lemondását. Az ellenzéki párt egyúttal távozásra szólítja fel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt.
A Népszabadság csütörtökön írt arról, hogy Gloviczki Zoltán felmentését kérte posztjáról, a helyettes államtitkár a lap információját megerősítette. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön azt közölte, hogy jövő tavaszig biztosan nem lesz változás a közoktatásért felelős helyettes államtitkári poszton.
A tárca közleménye szerint Gloviczki Zoltán szerdán megkereste Hoffmann Rózsát és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy közölje velük lemondási szándékát, ugyanakkor Balog Zoltánnal abban állapodtak meg, hogy 2013 tavaszáig biztosan nem lesz változás a közoktatásért felelős helyettes államtitkári poszton.
Az LMP-s Osztolykán Ágnes közleményében ennek kapcsán azt írta: Gloviczki Zoltán lemondási szándékával elismerte, hogy nem állnak rendelkezésre a köznevelési rendszer átalakításának feltételei. A helyettes államtitkár belátta, hogy kezelhetetlen az a helyzet, ahová "az LMP által is folyamatosan kritizált kétéves oktatáspolitikai ámokfutás juttatta az ágazatot" - tette hozzá az ellenzéki politikus, aki hibás döntésnek tartja, hogy ilyen körülmények között a tárca vezetése nem fogadta el a lemondást.
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke szerint "az lenne a jó mindenkinek", ha Hoffmann Rózsa államtitkár "maga is végre távozna posztjáról". Indoklásként azt írja, hogy az oktatásirányításnak olyan vezetőkre van szüksége, akik valóban alkalmasak feladatuk ellátására, ki tudnak állni saját kormányukon belül az iskolákért, pedagógusokért, diákokért, és nem hagyják, hogy az oktatási rendszer teljes mértékben "Orbán Viktor és Matolcsy György dilettáns gazdaságpolitikájának martalékává váljon".
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
