"Ez a múlt, ezt már most zárjuk le, mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem ez volt a helyes, ez belefér a...
"Ez a múlt, ezt már most zárjuk le, mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem ez volt a helyes, ez belefér a demokrácia kereteibe" - így válaszolt keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke nem szavazta meg az új közoktatási törvényt.
Az oktatási államtitkár szerint a 1993-ban hozott közoktatási törvényt már nem lehetett használni, "szerkezetében fellazult, nehezen követhető volt", és túlszabályozás alakult ki. Az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget - fűzte hozzá.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a cél, hogy a nevelést - amelynek mindig értékalapúnak kell lennie - "visszaemeljék jogaiba". A műveltségnek egységesnek kell lennie, ez megállíthatja a társadalom kettészakadását, ennek garanciája lesz a nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek rendszere, utóbbiakból az iskoláknak választaniuk kell majd, végrehajtásukat pedig ellenőrzik - tette hozzá.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: korábban több ezer oldal hozzászólást kapott az oktatási államtitkárság a törvény koncepciójának jobbítására, ennek eredményeként a szöveget negyedrészt átalakították. A törvényjavaslat a parlamentben komoly vitákat váltott ki, de úgy érzik, hogy koherens, használható kerettörvényt alkottak, amelyet elfogadott a parlament. Mint mondta, remélhetőleg még az idén megjelenik a törvény szövege a Magyar Közlönyben.
Szólt arról, hogy tavasszal a törvény végrehajtására "rendelettömeg" várható; ezekben tisztáznak sok részletkérdést, amelyek már megjelentek a vita során is. A törvény nem politikai iránymutatás, alapértéke pedig a közösség központi szerepe és tisztelete - hangoztatta.
További kérdésre Hoffmann Rózsa elmondta: "minden szándék megvan arra", hogy a pedagógus-életpályamodell végrehajtásához szükséges pénzt az ország előreteremtse. Ebben a gazdasági helyzetben azonban 100 százalékig biztosat nem lehet állítani - hangsúlyozta.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
