"Ez a múlt, ezt már most zárjuk le, mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem ez volt a helyes, ez belefér a...
"Ez a múlt, ezt már most zárjuk le, mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy nem ez volt a helyes, ez belefér a demokrácia kereteibe" - így válaszolt keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke nem szavazta meg az új közoktatási törvényt.
Az oktatási államtitkár szerint a 1993-ban hozott közoktatási törvényt már nem lehetett használni, "szerkezetében fellazult, nehezen követhető volt", és túlszabályozás alakult ki. Az új törvény legfontosabb célja, hogy segítse a megújulást, amelyre a társadalomnak szüksége van, ehhez pedig az iskola adhatja a leghatékonyabb segítséget - fűzte hozzá.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a cél, hogy a nevelést - amelynek mindig értékalapúnak kell lennie - "visszaemeljék jogaiba". A műveltségnek egységesnek kell lennie, ez megállíthatja a társadalom kettészakadását, ennek garanciája lesz a nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek rendszere, utóbbiakból az iskoláknak választaniuk kell majd, végrehajtásukat pedig ellenőrzik - tette hozzá.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: korábban több ezer oldal hozzászólást kapott az oktatási államtitkárság a törvény koncepciójának jobbítására, ennek eredményeként a szöveget negyedrészt átalakították. A törvényjavaslat a parlamentben komoly vitákat váltott ki, de úgy érzik, hogy koherens, használható kerettörvényt alkottak, amelyet elfogadott a parlament. Mint mondta, remélhetőleg még az idén megjelenik a törvény szövege a Magyar Közlönyben.
Szólt arról, hogy tavasszal a törvény végrehajtására "rendelettömeg" várható; ezekben tisztáznak sok részletkérdést, amelyek már megjelentek a vita során is. A törvény nem politikai iránymutatás, alapértéke pedig a közösség központi szerepe és tisztelete - hangoztatta.
További kérdésre Hoffmann Rózsa elmondta: "minden szándék megvan arra", hogy a pedagógus-életpályamodell végrehajtásához szükséges pénzt az ország előreteremtse. Ebben a gazdasági helyzetben azonban 100 százalékig biztosat nem lehet állítani - hangsúlyozta.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
