Hirtelen eltűntek a szegény diákok az iskolákból?

Hat év alatt megfeleződött az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek száma - közölte Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az MTI-vel.

  • MTI
Mint kifejtette: míg a 2010/2011-es tanévben 476 ezer ilyen fiatal volt (a teljes létszám 28,5 százaléka) hátrányos helyzetű, addig a 2015/2016. tanévben csak 212 ezer (az összlétszám 14 százaléka). Ez a siker elsősorban a családok anyagi helyzetében bekövetkezett javulásnak köszönhető: a szülők közül többen kapnak munkát, a bérek sok helyen emelkedtek és a gyermeket nevelők jóval kevesebb adót fizetnek - állapította meg az államtitkár, aki szerint ezek a hatások együttesen segítettek abban, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek száma is csökkenjen, és több fiatalnak legyen reménytelibb jövőképe.
MTI / Máthé Zoltán
Kitért arra is, hogy már a GDP több mint 4 százalékát fordítják családtámogatásokra, ez a 2,4 százalékos OECD-átlagnál jóval magasabb, ráadásul folyamatosan emelkedik, 2010-től 2017-re majdnem másfélszeresére nőttek a családtámogatások.
Rétvári Bence rámutatott: 2017-ben összesen 1743 milliárd forint jut a családokra, ami 243 milliárddal több, mint az idei. A családi adókedvezmény keretösszege 277 milliárd forintra emelkedik, ez 8 százalékkal több, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelmű csaknem 110 ezer család teljes egészében megőrizheti a bruttó jövedelmét - hangsúlyozta.
Az államtitkár megemlítette továbbá, hogy jövőre 30 ezer forintra emelkedik a jelenlegi 25 ezerről a kétgyermekesek adókedvezménye, ami 390 ezer családot érint. Továbbá 5 százalékra csökken a legfontosabb élelmiszerek áfája, ami családonként 35-40 ezer forint megtakarítást jelenthet.
Idén szeptembertől minden alsó tagozatos általános iskolás számára biztosítják a tankönyvet, a jövő évi tanévben pedig már az ötödikes évfolyamon sem kell fizetni a könyvekért. A KSH legutóbbi kimutatása is azt mutatta, hogy a családok tankönyvkiadásai 2015-re 34,6 százalékkal csökkentek - emlékeztetett.
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.