Nem csökkent a gyerekek napi cukros üdítőital fogyasztása az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy ezek árusítása...
Nem csökkent a gyerekek napi cukros üdítőital fogyasztása az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy ezek árusítása sok amerikai iskola büféjében vagy italautomatáiban tilos - derítette ki egy vizsgálat.
Az utolsó 25 évben az amerikai gyerekek kalóriafogyasztása nagyrészt a sok cukrot tartalmazó, szénsavas üdítőitalokból adódik, ezt a választékot csak tovább bővítették a sportitalok és az ugyancsak cukrozott gyümölcslevek is. Az egészségügyi hatóságok azt javasolták, hogy tegyék lehetetlenné minden iskolában minden ilyen folyadék hozzáférhetőségét, de sok helyen csak a hagyományos üdítőket tiltották ki az automatákból, a sportitalok és a gyümölcslevek maradhattak.
Daniel R. Taber és munkatársai azt vizsgálta, hogy milyen mértékben korlátozta az amerikai tizenévesek cukros italfogyasztását az intézkedés, és volt-e mérhető különbség a kalóriabevitelben ott, ahol az árusítás megszüntetése minden lére vonatkozott, vagy csak a hagyományos szénsavas üdítőkre.
A kutatók 40 állam iskoláiban 6900 tizenéves italfogyasztási szokásait kérdezték meg 2004 tavaszán, majd 2007-ben, amikor már 14 évesek voltak. A kérdőíven szerepelt, hogy iskolájukban milyen italféle kapható, mennyit vesznek belőle, illetve az egész hétre vonatkozó üdítőfogyasztás mértéke.
Kiderült, hogy a gyerekek üdítőital fogyasztása gyakorlatilag azonos volt ott, ahol csak a szénsavas üdítők eladását tiltották, és azokban az iskolákban, ahol az ilyen italokat szabadon vehették: 66-67 százalék. Arra a kérdésre, hogy az utolsó héten legalább egyszer ivott-e ilyesféle folyadékot, 85 százalék válaszolt igennel. A tizenévesek 26-33 százaléka naponta fogyasztott cukros üdítőitalt.
Taber és munkatársainak tanulmányát az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine közölte. "Azok az államok, amelyek csupán a szénsavas cukrozott üdítőitalokat tiltják, de megengedik az egyéb, ugyancsak hozzáadott kalóriát tartalmazó édesítőkkel készült leveket, nem csökkentik jobban a tizenévesek ilyen jellegű, kedvezőtlen folyadékfogyasztását, mint azok az iskolák, ahol semmiféle ilyen intézkedéssel nem kísérleteznek" - hangsúlyozta a munkacsoport vezetője.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
