Több száz diák tüntetett hétfőn Ungváron az őszi szünidő váratlanul bejelentett elhalasztása ellen, a felháborodott...
Több száz diák tüntetett hétfőn Ungváron az őszi szünidő váratlanul bejelentett elhalasztása ellen, a felháborodott fiatalok tojásokkal és cukorkával dobálták meg a polgármesteri hivatal épületét.
Az ungvári diákok felzúdulását az váltotta ki, hogy Olekszandr Ledida, Kárpátalja megye kormányzója a múlt hét utolsó tanítási napjának délutánján körlevélben javasolta a helyi önkormányzatok vezetőinek, hogy a meleg időjárásra tekintettel - energiatakarékossági megfontolásból - az iskolák ne tartsák meg a hétfőtől esedékes őszi tanítási szünetet, hanem helyette majd a téli vakációt hosszabbítsák meg.
Az őszi szünet elmaradásáról az ungvári és más kárpátaljai települések oktatási intézményei már csak telefonon tudták értesíteni a tanulókat. Az eset miatt hétfőn Ungváron több száz diák vonult a törvényes őszi tanítási szünet visszaadását követelő transzparensekkel a polgármesteri hivatal elé. Mivel a város első embere nem volt hajlandó találkozni velük, tojással, cukorkával és aprópénzzel dobálták meg a hivatal épületét. Ezután a Kárpátalja megyei állami közigazgatóság épületéhez vonultak, ahol a kormányzóval akartak találkozni, de csak alacsonyabb beosztású tisztségviselők fogadták őket.
A tiltakozók kilátásba helyezték, hogy ha a hatóságok nem teljesítik követelésüket, lezárják Ungvár fő közúti hídját, s ezzel megbénítják a város forgalmát. Ettől a szándékuktól elálltak, de a több főútvonalat érintő vonulásukkal komoly fennakadásokat okoztak a közlekedésben. A diákok abban állapodtak meg, hogy e hét szerdáján - Viktor Janukovics ukrán elnök ungvári látogatásának napján - folytatják tiltakozó megmozdulásukat.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
