Itt a 2017-es középiskolai rangsor: a legjobb gimnáziumok és szakgimnáziumok

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium és a Toldy Ferenc Gimnázium vezeti a HVG 2017-es középiskolai rangsorát. Már az újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról és szakgimnáziumáról.

  • Eduline

Az összesített rangsor első helyén ismét a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll, amely három - a matematikai kompetenciamérés, a matematikaérettségi és a végzősök felvételi eredményei alapján összeállított - alrangsorban is vezet.

A lista második helyén a szintén budapesti Eötvös József Gimnázium, a harmadik helyen a Toldy Ferenc Gimnázium végzett, míg a vidéki középiskolák közül a veszprémi Lovassy László Gimnázium és a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium érte el a legjobb eredményt.

A legjobban teljesítő vidéki középiskolákról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Mi alapján áll össze a HVG-rangsor?

A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, valamint a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.

A tíz legjobb középiskola

RangIntézmény
1.Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
2.Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

3.Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

4.Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

5.ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
6.Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)
7.ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
8.ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
9.Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
10.Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a szakképzés átalakításáról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde