Itt a 2017-es középiskolai rangsor: a legjobb gimnáziumok és szakgimnáziumok

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium és a Toldy Ferenc Gimnázium vezeti a HVG 2017-es középiskolai rangsorát. Már az újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról és szakgimnáziumáról.

  • Eduline

Az összesített rangsor első helyén ismét a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll, amely három - a matematikai kompetenciamérés, a matematikaérettségi és a végzősök felvételi eredményei alapján összeállított - alrangsorban is vezet.

A lista második helyén a szintén budapesti Eötvös József Gimnázium, a harmadik helyen a Toldy Ferenc Gimnázium végzett, míg a vidéki középiskolák közül a veszprémi Lovassy László Gimnázium és a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium érte el a legjobb eredményt.

A legjobban teljesítő vidéki középiskolákról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Mi alapján áll össze a HVG-rangsor?

A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, valamint a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.

A tíz legjobb középiskola

RangIntézmény
1.Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
2.Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

3.Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

4.Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium

5.ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
6.Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (Budapest)
7.ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
8.ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
9.Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
10.Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium

A HVG – a felsőoktatási rangsorokat tartalmazó Diploma-kiadványok mellett – ismét elkészítette a legjobb középiskolák listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, a szakképzés átalakításáról, a középfokú felvételiről, sőt a felvételi eljárás menetrendjét is megnézhetitek. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.