Gyakorolj velünk mintafeladatokkal az őszi érettségire

Az októberi-novemberi érettségi időszak az utolsó, ami az eddig megszokott követelmények alapján zajlik, néhány tantárgynál szeretnénk most segíteni.

  • Eduline
Túry Gergely

2017. január 1-től számos változás lesz az érettségin, amely érinti a magyar írásbeliket, történelemből segítséget jelenthet a régi atlasz használata, valamint érkeznek az emelt szintű szakmai érettségik is. 2016 őszén még nem lesz változás, így összeszedtünk nektek néhány próbaérettségi feladatsort, hogy megfelelően tudjatok felkészülni.

Bizonyára nem árt a vérfrissítés mindenki számára, így érdemes ellenőriznetek az idei tapasztalatokat a tavaszi írásbelikről és szóbelikről, a kapcsolódó anyagokat itt találjátok. Az Oktatási Hivatal közzétette minden tantárgy esetében a tételeket és a szóbeli mintafeladatait is, így azokra sem lesz nehéz készülnötök.

Történelem

Itt ismét kardinális kérdés a régi történelmi atlasz használata, de az is csak akkor nyújt segítséget, ha valóban tudjátok, hogy mit hogyan keressetek a kronológiában. Hogy felkészüljetek, nézzétek meg az összegyűjtött próbaérettségiket is.

Matematika

Tapasztalatok szerint a mateknál a legfontosabb az időtényező, hogy minden feladatra megfelelő gondot tudj fordítani. Hogy ez minél jobban menjen, nincs más dolgod, csak gyakorolni a próbafeladatokkal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.