A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért szerint plusz terhet ró a családokra az osztálypénz szedése, és támogatják, hogy a szülők inkább alapítványt hozzanak létre.
Megalázónak tartja a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért szervezet, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a nevét, akik nem tudnak rendszeresen osztálypénzt fizetni. Az egyesület szerint a szülők akkor is fizetnek osztálypénzt, óvodákban pedig csoportpénzt, ha az meghaladja anyagi teherbíró képességüket és nem látják át, mire fordítják a beszedett összeget. Az osztálypénz összege a szervezet szerint havi 300-1000 forinttól havi 10-20 ezer forintig is terjedhet (ballagási ruha, érettségi bankett, ajándék).
„Az iskolák többsége áthárítja a dologi kiadások egy részét (például másolópapír, kréta, osztályfestés, tisztasági csomag) vagy a tanítási időben szervezett ingyenes közoktatási közszolgáltatások költségeit a szülőkre (például a tanulmányi kirándulás, uszoda- és múzeumbelépő, erdei iskola). A pénzbeszedő pedagógus vagy szülő felszólító levélben követeli az osztályközösség által kényszerűen "megszavazott" havi osztálypénzt. Ha valaki nem tud rendszeresen fizetni, megalázó módon nyilvánosságra hozzák a nevét” – áll a szervezet közleményében.
Arra is kitérnek, hogy szerintük nem a szülők zsebében kellene kutatni, nem a szülőket kellene megvágni. Véleményük szerint van más lehetőség is a közösségi pénzek megszerzésére, ez pedig az lenne, ha a szülők adószámmal és bankszámlával rendelkező alapítványt hoznának létre. Így tudnának pályázatokon indulni, szponzorokat keresni, valamint felajánlhatnák az adójuk 1 százalékát is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma még 2013-ban adta ki az állásfoglalását arról, hogy illegális az osztálypénz szedése, hiszen az általános és középiskolai oktatás ingyenes, így az osztálypénz sem lehet kötelező. Ugyanakkor arról az Eduline is többször beszámolt, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozásai és nehézkes működése miatt az iskolák kénytelenek a szülők segítségét kérni, hiszen a Kliktől nem kapnak pénzt alapvető dolgokra sem: így fénymásolópapírra, krétára, de olykor még a toalettpapírt is a szülőknek kell bevinni az iskolába. Még a krétáért is könyörögni kell - kicsinálja az iskolákat a Klik
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
