Évente körülbelül ötezer diák felvételi kérelmét utasítják el a középiskolák, ők augusztus 29-ig jelentkezhetnek olyan gimnáziumba, szakközép- vagy szakiskolába, ahol van üres férőhely – hívta fel a figyelmet a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE).
A középfokú iskolák március 12-ig hozzák nyilvánosságra azoknak a diákoknak a listáját, akiket felvesznek. „Nincs külön értesítés, a tanulónak el kell mennie a választott iskolába, és meg kell néznie, hogy rajta van-e a kifüggesztett jegyzéken” – írja az MSZOE.
Az egyesület hozzátette: ha a szülő vagy a diák úgy dönt, hogy megváltoztatja a jelentkezés sorrendjét, módosító tanulói adatlapot kell beadnia az általános iskolában március 17-én vagy 18-án, de ilyenkor új intézményt már nem lehet beírni.
A középiskolák és szakiskolák április 25-ig küldik el a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Az MSZOE felhívja a figyelmet arra, hogy „a szabad iskolaválasztás joga azt jelenti, ha az iskola elfogadja a tanuló jelentkezését (értesíti a felvételről), akkor köteles felvenni a tanulót, de a tanuló nem köteles oda beiratkozni. Kereshet másik középfokú iskolát, ha meggondolta magát”. A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a központi írásbeli vizsgák eredményéről pedig itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
