Finnországban már megkezdődött az új tanév, az ország legjobb tanítónőjének megválasztott Mervi Berg pedig tanácsokat adott a leendő elsősök szüleinek. Nem, senkitől nem kérte számon, miért nem tanította meg a gyermekét olvasni még az iskolakezdés előtt.
A finnorszag-unkari.hu blogon egészen érdekes posztot találtunk. Az egyik finn lap az év tanítójának választott, az észak-savói Pielavesi településen élő Mervi Berget kérdezte, mit is kell tudnia egy első osztályosnak.
A tanítónő először is leszögezte: ha nem tud valamit a gyerek, az nem gond, azért jár iskolába, hogy tanuljon. Néhány tanácsot azonban adot a szülőknek, hogy könnyebb legyen az iskolakezdés. "Nehéz az elválás a szülőktől. A legtöbb, amit a szülő tehet, hogy hitet és bizalmat ad gyermekének. Mindig pozitívan beszéljen az iskoláról!" – kéri a szülőket a tanítónő.
Mervi Berget azt mondja, jó lenne, ha a szülők közvetlenül a tanárral beszélnék meg a gondjaikat, és megkérdeznék, mi miért történik az iskolában.
"A gyermek ismerje pontosan az iskolába vezető utat. Az iskolába vezető út pontos ismerete rettenetesen fontos, jöjjön a gyerek akár gyalog, akár kerékpárral, akár busszal. Addig kell gyakorolni a gyerekkel az iskolába vezető utat, amíg biztosan ismeri minden részletét, és ismeri a közlekedési veszélyeket is az úton. Nem lehet annál semmi fontosabb, minthogy biztonságban eljusson az iskolába és haza" - hangzik a következő tanács.
A tanítónő sem a betűk, sem a számok ismeretét nem kéri számon az elsősökön, a finn lapnak adott interjúból úgy tűnik, sokkal fontosabbnak tartja az együttműködés formáit. "Várni a sorára, figyelni a másikra, hallgatni, kérni, hogy figyeljenek rá, és együtt játszani is tanultak már. A legtöbben már birtokában vannak ezeknek a képességeknek, amikor első osztályba kerülnek. Vannak, akiknek meg még gyakorolniuk kell ezt: Hogyan hívjak játszani másokat? Tudok bocsánatot kérni? Figyelni arra, hogy senki sem maradjon egyedül. Milyen hangon beszélek a másikkal?" – sorolja Mervi Berg.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
