Finnországban már megkezdődött az új tanév, az ország legjobb tanítónőjének megválasztott Mervi Berg pedig tanácsokat adott a leendő elsősök szüleinek. Nem, senkitől nem kérte számon, miért nem tanította meg a gyermekét olvasni még az iskolakezdés előtt.
A finnorszag-unkari.hu blogon egészen érdekes posztot találtunk. Az egyik finn lap az év tanítójának választott, az észak-savói Pielavesi településen élő Mervi Berget kérdezte, mit is kell tudnia egy első osztályosnak.
A tanítónő először is leszögezte: ha nem tud valamit a gyerek, az nem gond, azért jár iskolába, hogy tanuljon. Néhány tanácsot azonban adot a szülőknek, hogy könnyebb legyen az iskolakezdés. "Nehéz az elválás a szülőktől. A legtöbb, amit a szülő tehet, hogy hitet és bizalmat ad gyermekének. Mindig pozitívan beszéljen az iskoláról!" – kéri a szülőket a tanítónő.
Mervi Berget azt mondja, jó lenne, ha a szülők közvetlenül a tanárral beszélnék meg a gondjaikat, és megkérdeznék, mi miért történik az iskolában.
"A gyermek ismerje pontosan az iskolába vezető utat. Az iskolába vezető út pontos ismerete rettenetesen fontos, jöjjön a gyerek akár gyalog, akár kerékpárral, akár busszal. Addig kell gyakorolni a gyerekkel az iskolába vezető utat, amíg biztosan ismeri minden részletét, és ismeri a közlekedési veszélyeket is az úton. Nem lehet annál semmi fontosabb, minthogy biztonságban eljusson az iskolába és haza" - hangzik a következő tanács.
A tanítónő sem a betűk, sem a számok ismeretét nem kéri számon az elsősökön, a finn lapnak adott interjúból úgy tűnik, sokkal fontosabbnak tartja az együttműködés formáit. "Várni a sorára, figyelni a másikra, hallgatni, kérni, hogy figyeljenek rá, és együtt játszani is tanultak már. A legtöbben már birtokában vannak ezeknek a képességeknek, amikor első osztályba kerülnek. Vannak, akiknek meg még gyakorolniuk kell ezt: Hogyan hívjak játszani másokat? Tudok bocsánatot kérni? Figyelni arra, hogy senki sem maradjon egyedül. Milyen hangon beszélek a másikkal?" – sorolja Mervi Berg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
