Egy angoltanár megunta, hogy mindenféle fárasztó kifogással jönnek a diákok, amikor a házi el(nem)készítéséről van szó, ezért egészen máshonnan kezdet megközelíteni a dolgot, és úgy tűnik, nagyon bevált.
Temesváriné Várszegi Mónika a wmn.hu-n számol be arról, hogyan nézett ki egy órája 10 évvel ezelőtt, és onnan hogy jutott el oda, hogy már nem idegeskedik a házin.
Korábban a diákok folyamatosan kifogásokkal jöttek, és hiába a büntetések, többen rendszeresen nem írtak házit. A tanár erre azt találta ki, hogy beírás helyett inkább dupla feladatot ad azoknak, akik nem készítettek leckét.
| Kapcsolódó cikkek |
A szülők egyesülete szerint nincs jogi alapja a házinak |
A dolog működött, bár a notórius házit kihagyók továbbra sem írtak házit, viszont a pluszfeladatokat szívesen megcsinálták.
Ma pedig már ott tart az osztály, hogy nincs házi, mindenki azt csinál, amit akar, az egyetlen kikötés, hogy csinálni kell valamit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
